Az emberek nehezebb megélhetési helyzetével magyarázták a hvg.hu által megkérdezett rendőrök és nyomozók, hogy a korábbi évekhez képest miért emelkedett a lakásbetörések száma a fővárosban, elsősorban az alsóközéposztály és szegények lakta kerületekben.

A Magyar Nemzet csütörtökön közölt adatokat arról a térképről, melyet az FHB Bank készített a budapesti lakásbetörések kerületi megoszlásáról. A felmérés azt mutatja, hogy Észak-Buda II. kerületi részein, valamint Kőbányán és Felsőrákoson, Kispesten és Soroksáron kifejezetten magas a lakásbetörések lakásállományhoz viszonyított száma.

A hvg.hu által megkeresett - a hivatalos nyilatkozattételi engedély hiányában nevük elhallgatását kérő - nyomozók és rendőrök szerint a betörők egyre kifinomultabb eszközöket vetnek be, ugyanakkor gyakoriak a drogosok lakásbetörései is, akik akár pár ezer forintért is kockáztatnak.

Viszik, ami a kezükbe akad

„Egy ismerősöm Mercedesét, amelynek a beindítása percekig tartott, autólopóval emelték ki az udvarról” – mondta a hvg.hu-nak egy nyugdíjas rendőr, aki vagyonvédelmi területen dolgozott a testületnél. Szerinte a betörők rendszerint leleményesek, ahogy fogalmazott: "ha el akarnak vinni valamit, el is viszik".

A volt nyomozó szerint a próba-szerencse alapú behatolásokhoz azokat az ingatlanokat nézik ki, amelyekbe nem gond bejutni. Amennyiben pedig bent vannak, a betörők azt viszik, ami a kezükbe akad. Azokat a betöréseket, amikor minimális értéket, például 10-20 ezer forintot visznek el, a volt rendőr szerint gyakran drogosok követik el, akik így akarnak maguknak pénzt szerezni az újabb adagra.

A kimondottan betörésekre szakosodott, szervezetten működő bandáknak viszont egy komolyabb védelemmel ellátott, riasztóval felszerelt házba való betörés sem jelent gondot. Az egykori hivatásos hangsúlyozta, hogy ezek a csoportok tippadóval – aki akár egy szolgáltató cég embere is lehet – dolgoznak, aki kinézi a helyszínt, felméri a terepet. Az ellopott tárgyak értékesítésére pedig megvannak az orgazdáik.

„Arany, készpénz, műkincs és a műszaki cikkek számukra mindig a kedvencek, kimondottan ezeket keresik a lakások átkutatása közben. Ezért érdemes ezeket lefényképezni, a műszaki berendezések azonosítóit feljegyezni. Nem tudni, hol kerülhetnek elő később az ellopott tárgyaink." A ma már nyugdíjas rendőr azt javasolta a betörések megakadályozására a kevésbé tehetőseknek, hogy nehezítsék meg a lakásba való bejutást. „Az ajtók védelmére érdemes költeni, már egy hevederzár is sokat segíthet, illetve nem árt az ablakokra törésálló fóliát tenni."

A betörők leleményessége azonban határtalan. „Előszeretettel néznek ki maguknak olyan új társasházakat, ahol a lakók még nem igazán ismerik egymást. Egyszerűen odaállítanak egy költöztető autóval, és kipakolják a lakást. Az egyik kolléga mesélte, hogy náluk az álcázott tolvajoknak még segítettek is ajtót nyitni a lakók, hogy megkönnyítsék a nehéz szekrények cipelését." Egy másik budapesti rendőr szerint a bűnözők pofátlansága nem ismer határokat: a betörők néhány éve egy idős asszony lakásába úgy jutottak be, hogy egy közműszolgáltató embereinek adták ki magukat. Miután megfosztották a nénit az ékszereitől, még álrendőrként is visszatértek, hogy ismét meglopják az asszonyt.

Odapiszkított a helyszínre

A volt nyomozó szerint a nagyobb értékre elkövetett betöréses lopásoknál vagy a sorozatügyeknél mindenképpen érdemes az ott hagyott nyomokból levenni a DNS-mintát. Igaz, a vizsgálat nagyon drága, és rendszerint többe is kerül, mint a tolvajok okozta kár, de ez a legbiztosabb módja a tettesek elfogásának. „A társasházban a lezárt tárolóból elvittek egy kerékpárt. A tettes után viszont volt nyom, nem is akármilyen, ugyanis odapiszkított a helyszínre. A székletből levett minta alapján meglett a betörő DNS-e, és sikerült is elkapni a nyilvántartásban szereplő biciklitolvajt."

Az egyik neve elhallgatását kérő helyszínelő szerint Budapesten rengeteg lakásbetörés történik, ezért nagyon le vannak terhelve. Gyakori, hogy 24 órán keresztül szolgálatban vannak, mert egyik helyszínről mennek a másikra. Jellemző, hogy a betörők szövetkesztyűben dolgoznak vagy az ujjakon filmréteget képező orvosi spray-vel fújják be a tenyerüket, és nem hagynak maguk után ujjlenyomatot. A jelenleg is nyomozóként dolgozó rendőr pedig azt említette meg, hogy a speciális módszereket alkalmazó betörők köre behatárolható, számuk százas nagyságrendű lehet.

A BRFK ózdkodik a térképektől

Az FHB betörési térképéről szerettük volna megkérdezni a Budapesti Rendőr-főkapitányságot is, de a BRFK a hvg.hu-val azt közölte, hogy nem szerencsés a bűnügyi helyzetet térképen ábrázolni. A rendőrség arra hivatkozott, hogy a kellő körültekintést nélkülöző megállapítások torzulásokat tükrözhetnek.

Megjegyezték azt is, hogy eltérés jelentkezik akkor is, ha a rendőrök felderítenek egy sorozat-bűncselekményt. A kevés számú tettes által végrehajtott sok bűncselekmény „a statisztikai adatokat az adott kategóriában kiemelkedően megnöveli, és téves következtetésekre adhat okot a terület bűnügyi fertőzöttségének vizsgálatakor”.

Ezzel szemben Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa jónak tartja a bűnözési helyzetre vonatkozó térképeket, mert megmutatják, hogy vannak a bűnözés szempontjából nehéz körzetek, a forró pontok. A szakember hangsúlyozta, a bűnözési térkép jó információt nyújt arról, hogy az ismertté vált bűncselekmények alapján hogyan kell megszervezni a közbiztonsági járőrszolgálatot, a rendőri jelenlétet, valamint hogy a polgárőrség tevékenységét miként szervezzék.

„Van egy nemzetközileg elfogadott magyarázata annak, hogy a lakásbetörések száma a szegényebb környékeken magasabb, mint a tehetősebb emberek lakta kerületekben. Az alacsonyabb életszínvonalon élő emberek ugyanis a tehetősebbeknél kevesebb energiát és figyelmet fordítanak saját tulajdonuk megvédésére. Tudja a betörő, hogy nem nagyon fog mit találni, ugyanakkor a kockázat is kisebb” – közölte a kriminológus. Aki beszámolt arról is, hogy volt olyan kutatása az Országos Kriminológiai Intézetnek, amikor három kerület, az V., a IX. és a XXII. kerület bűnügyi helyzetének elemzéséhez térképeket állítottak össze.

Kispest a bűnözők fellegvára

A brit rendőrök nem tartózkodóak a bűnügyi térképek használatával kapcsolatban. Egy évvel ezelőtt jelentették be, hogy kialakítottak egy olyan interaktív térképet, amellyel az emberek megismerhetik a környezetükben elkövetett bűncselekményeket. A térkép előnyei közé sorolták, hogy általa kiválasztható a legbiztonságosabbnak tűnő útvonal, vagy akár az is, mely utcákat érdemes elkerülni.

A magyar rendőrségen az ország első bűnügyi térképét 2002-ben rajzolták meg. Három évvel később a testület honlapján tették közzé, hogy többek között ezzel kívánják javítani a bűnmegelőzést. A főváros XIII. kerületében, 2006-ban tették interneten elérhetővé a kerület digitális bűnözési térképét, amelyen feltüntették a helyi vagyon elleni bűncselekményeket, így a lopásokat, gépjárműfeltöréseket, illetve ezeken kívül a rablások számát is. Ezek alapján lehetett tájékozódni arról, hogy a kerület mely részét vagy utcáját részesítik előnyben a bűnözők.

Két évvel ezelőtt a Blikk készítette el Budapest bűntérképét, amely alapján kiderült, hogy tizenháromszor annyi bűncselekményt követnek el az V. kerületben, mint a XVI. kerületben, amit a belvárosi városrész önkormányzatánál azzal magyaráztak, hogy náluk sok a turista, akik a zsebtolvajok célpontjai. A 2009. évre vonatkozó bűnügyi adatok alapján Kispest a bűnözők fellegvára. Míg ott százezer lakosra 3866 olyan ember jut, aki nem tartja be a törvényeket, addig a II. kerületben csak 417.