szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kötelességük felszólalni a gyűlöletkeltés ellen - nyilatkozta a három legnagyobb magyarországi keresztény egyház vezetője Baráth Zsolt jobbikos országgyűlési képviselőnek a parlamentben elhangzott, a tiszaeszlári vérvádat felidéző beszédével kapcsolatban a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat című lapjának.

A nyilatkozatban, amely a Szombat májusi számában jelenik meg, de a szövegét a szerkesztőség szerdán eljuttatta az MTI-nek, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke különösen aggasztónak találja, hogy a tiszaeszlári vérvád felemlegetése, és ezzel együtt a felszólalásban említett súlyos összeesküvés-elméletek a Parlament falai között hangzottak el.

Mint azt a már a www.szombat.org honlapon is olvasható cikkben mondták, a jobbikos megszólalás a magyar törvényhozás hitelességét is támadja, a közbeszédet meghatározó politikusoknak pedig fokozott a felelősségük azért, hogy szembeszálljanak a gyűlöletkeltéssel. A politikai indulatkeltés olyan fejlemény, amelyet a magyar törvényhozásnak és az egész társadalomnak komolyan kell vennie, teljes elutasítással kell fogadnia - mutattak rá.

A három egyházi vezető annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az egyházaknak "volt és van is szerepük" a gyűlölet és a babonák lebontásában. Emlékeztettek arra, hogy a megvádolt zsidó emberek védőügyvédje a kor egyik vezető politikusa, Eötvös Károly író volt, aki a Tiszántúli Református Egyházkerület tisztviselőjeként is tevékenykedett.

Szóltak arról is, hogy "röviddel a holokauszt-emléknap után fontos (...)emlékeztetnünk azokra a helytállókra is, akik keresztény/keresztyén hitüktől vezérelve, életüket sem kímélve" mentették a zsidó embereket a vészkorszakban. Köztük van boldog Salkaházi Sára nővér, aki a Duna-parton halt mártírhalált, az Auschwitzban meggyilkolt, Budapestről elhurcolt Jane Haining skót református misszionárius és Sztehlo Gábor evangélikus lelkész is - sorolták.

Az életük, akárcsak az egyházi vezetőknek a gyűlöletkeltés elleni megszólalása - tették hozzá - a bibliai parancsot követi: "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" Úgy fogalmaztak: "Hitünk, emberségünk semmilyen körülmények között nem fér össze az antiszemitizmussal, a vallási közösségek, népcsoportok elleni gyűlöletkeltéssel."

A vérvád parlamenti felemlegetése, és az antiszemitizmus, a gyűlöletkeltés ellen is felszólalt Erdő Péter a budapesti Élet menete megmozduláson, Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke pedig a Terror Háza Múzeum előtt a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja alkalmából mondott beszédet.

A katolikus, a református és az evangélikus püspökök április 19-én közös állásfoglalásban emeltek szót a tiszaeszlári vádak parlamenti megismétlése ellen. "A látványos, alkalmi megszólalások mellett lelkipásztoraink, egyháztagjaink a szeretetparancs folyamatos hirdetésével és megélésével a mindennapokban is tesznek a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés ellen" - jegyezték meg.

A jobbikos Baráth Zsolt az Országgyűlésben április 3-án napirend utáni felszólalásában a korabeli vádakat felidézve azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg 1882-ben, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró "külső nyomásra kénytelen volt" felmentő ítélet hozni. A felszólalásra reagálva Fónagy János államtitkár közölte: a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselőnek, aki ezt elmondta, és azoknak, akik megtapsolták, számolniuk kell a magyar társadalom és a világ ítéletével.

A kormány másnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül ítélte el a felszólalást, teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezve, mivel "ellenkezik mindennel, amit a magyar Országgyűlés és a kormány alapvető értéknek tekint". Az LMP és az MSZP a felszólalás miatt felszólította Baráth Zsoltot, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról. A beszéd miatt tiltakozását fejezte ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is. 

Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága - a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontjával összhangban - április 11-én nyilatkozatában a leghatározottabban elítélt minden olyan megnyilatkozást, amely - akár nyíltan, akár burkoltan - bármely, Magyarországon élő társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányul.

A Központi Nyomozó Főügyészség közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Tiszaeszlár 130 éve című parlamenti felszólalás ügyében. Az ügyben Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője tett feljelentést. A tiszaeszlári vérvád a magyar antiszemitizmus egyik leggyakrabban visszatérő rágalma, amely egy 19. század végi perre utal. A tiszaeszlári zsidókat azzal vádoltak meg, hogy rituális célból meggyilkoltak egy keresztény lányt, Solymosi Esztert.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ha George Clooney beleszólhat a politikába, akkor Erzsébet királynő miért nem?

Ha George Clooney beleszólhat a politikába, akkor Erzsébet királynő miért nem?

Ritka fehér pingvint láttak a Galápagos-szigeteken – videó

Ritka fehér pingvint láttak a Galápagos-szigeteken – videó

Brit tanácsok karácsonyra járvány idején: Ne legyen se társasjáték, se közös éneklés

Brit tanácsok karácsonyra járvány idején: Ne legyen se társasjáték, se közös éneklés