A Veszprémi Bányakapitányság május 21-én határozatban kötelezte az ajkai timföldgyárat arra, hogy öt napon belül szüntesse meg az üzemeltetésében álló vörösiszap-tározók kiporzását. A hatóság erről a riasztási küszöbértéket lényegesen meghaladó porkoncentráció miatt döntött; az ötnapos határidőt a bányakapitányság az ajkai timföldgyár IX-es és X-es tározójára írta elő. 

Káldi Zoltán pénteki közlése szerint a cég a fellebbezés mellett egy további kérelmet is előterjesztett: ebben azt kezdeményezte, hogy hosszabbítsák meg a bányakapitányság korábbi, szintén a kiporzás megszüntetésére vonatkozó határozatának május 27-én, vasárnap lejáró határidejét.

A kérelmekről a bányafelügyelet döntést a jövő szerdai helyszíni ellenőrzést követően hoz, amely kiterjed a többi között a Mal Zrt.-nek a hatóság egyéb határozataiban előírt kötelezettségeinek ellenőrzésére is - írta Káldi Zoltán.

A Mal Zrt. vezérigazgatója, Bakonyi Zoltán az MTI megkeresésére hétfőn azt közölte, teljesíthetetlen az ötnapos határidő. Hozzátette: nem áll rendelkezésre a hatóságok által engedélyezett és bevizsgált technológia az átszakadt X-es tározó lefedésére, azt még ki kell kísérletezni. A IX-es tározó előírások szerinti lefedésével 90 százalékban végeztek. 

Illés Zoltán, környezetügyért felelős államtitkár szerdán azt közölte, hogy ha a Mal Zrt. nem tesz eleget a bányakapitányság felszólításának és nem akadályozza meg a vörösiszap-tározók kiporzását, akkor az állam végső esetben akár be is zárathatja az ajkai timföldgyárat.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) környezetkárosítás bűntett megalapozott gyanúja miatt a vörösiszap kolontári kiporzása kapcsán, ismeretlen tettes ellen nyomozást folytat. Az eljárás még áprilisban indult, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség feljelentése alapján. Jelenleg a nyomozás lefolytatásához szükséges adatok beszerzését végzik.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A gátszakadást követően mintegy 300 hektár termőterületről kellett összegyűjteni a szennyezést, a kármentesítés 800 hektárt érintett. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.