A csaknem másfél évtizede készülő új Ptk. kodifikációja már az utolsó szakaszába érkezett, arról feltehetően rövidesen tárgyal és szavaz az Országgyűlés, majd az egy másfél éves felkészülési idő után jövőre vagy 2014 elején hatályba léphet. 

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője arra a lehetséges felvetésre, hogy nem érkezett-e egy kicsit későn a hatályos Ptk.-nak ez a kommentárja, azt hangsúlyozta: a kiadvány még évtizedekig a jogászok munkaeszköze lesz, hiszen például a jelenlegi Ptk. szabályai szerint létrejött szerződések vagy dologi jogi jogviszonyok kérdésében ezt a kódexet kell majd alkalmaznia jövőben is. De ezen túlmenően szerinte azért is sokáig időtálló maradhat a kiadvány, mert az új Ptk. több mint fele a lényegét tekintve őrzi a jelenlegi szabályozást, s ez a magyarázat egy olyan időpontban készült el, amikor az abban feldolgozott joganyag újabb változásokon már nem megy keresztül.

A jogtudomány és a bírói gyakorlat eredményeit feldolgozó munka gördülékenyebbé teheti a polgári joggal foglalkozók előtt álló átmeneti időszakot - fűzte hozzá a Kúria kollégiumvezetője, aki üdvözölte a kiadvány szerzőgárdájában megjelenő új jogásznemzedéket.

Kovács Kázmér, a könyvbemutatónak otthont adó Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese is kiemelte, hogy a régi Ptk. magyarázatának szerzői közül sokan részt vettek az új kódex előkészítésében is, így nem csoda, ha az új Ptk. szemlélete bizonyos mértékig átsugárzik a régi utolsó kommentárjába. A zálogjog például ebben már a központi, elsődleges hitelbiztosíték pozíciójában tűnik fel.

Ződi Zsolt, az Opten Informatikai. Kft. kiadói igazgatója arról beszélt: az elektronikus adatbázisok korában sokan, számos területen megkérdőjelezik a könyvkiadás szükségességét, ám nem szabad elfelejteni, hogy egy adatbázisnak nincs "szelleme, világa", a használatához nélkülözhetetlen előzetes tudás pedig csakis könyvekből sajátítható el.

Osztovits András, a Kúriára beosztott bíró, tanszékvezető egyetemi docens, a kiadvány szerkesztője elmondta, 2010-ben kapta meg a felkérést a kiadótól, és 21 szerzőtársával közösen szűk egy esztendő alatt elkészítették az eddigi legbővebb magyar Ptk.-kommentárt. "Miután terjedelmi korlát nem volt, mindent kiírhattunk magunkból" - jegyezte meg a szakember, aki bízik abban, hogy szerzői csapatával az új Ptk.-hoz is elkészíthetik az első magyarázatot.

Az új Ptk. kodifikációját több mint egy évtizeden át irányító Vékás Lajos akadémikus felszólalásában azt mondta: temetni és egyúttal dicsérni jött a jelenlegi magánjogi kódexet, az 1959. évi IV. törvénnyel elfogadott és 1960. május 1-jén hatályba lépett első magyar Ptk.-t. Mint hozzátette, ez jól betöltötte rendeltetését, annak ellenére, hogy egy nagyon nehéz időszakban, 1953 és 1959 között született, amikor az állami kisajátításokkal és erőltetett téeszesítéssel gyakorlatilag megszűnt a termelés világában a magántulajdon, és három évtized elteltével, a gyökeresen megváltozó társadalmi-gazdasági viszonyok, a piacgazdaság körülményei között is még egy ideig megfelelően rendezte a magánjogi viszonyokat.

A professzor közölte: az új Ptk. kodifikációjának egyik alapelve az volt, hogy csak ott változtatnak a meglévő szabályokon, ahol a változó gyakorlat vagy a fejlődő jogtudomány ezt feltétlenül szükségessé teszi.

Vékás Lajos felidézte, hogy az 1990-es éveken, amikor megkezdődött az új magánjogi kódex előkészítése, egy szakmai rendezvényen az akkor egyik legkorszerűbbnek számító holland Ptk. egyik megalkotója azzal fordult hozzá: a legjobb megoldás, ha egyszerűen átveszik a nemrég elkészült holland polgári törvénykönyvet. A magyar szakember azonban azt hangsúlyozta: az országnak van saját magánjogi hagyománya, törvénykönyve és bírói gyakorlata, egy új magyar Ptk. pedig csak ezeken az alapokon, az értékeket megőrizve épülhet fel.