Áder János köztársasági elnök beszédében hangoztatta, hogy a Corvin-lánccal a magyar nemzet fejezi ki tiszteletét. Rámutatott arra, hogy a kitüntetetteket a megismerés vágya és a kétkedés képessége vezette el ahhoz, hogy kiemelkedőt alkossanak a tudomány, a hitélet vagy a kultúra területén.

"Munkájukra, sikereikre, hitükre a jövőben is szükségünk van, számítunk önökre. Ezt fejezi ki a Corvin-lánc, amelyet átadni megtiszteltetést jelent számunkra" - fogalmazott az államfő.

A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi Mátyásnak az emlékére 1930. október 11-én. A Corvin-láncokat, -koszorúkat és -díszjelvényeket először - Mátyás király születésnapjának tiszteletére - 1931 februárjában adta át a kormányzó. A két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított a tudósoknak, íróknak, művészeknek járó jutalom.

1930 és 1942 között összesen 23-an kaptak Corvin-láncot. Kitüntetésben részesült többek között Berzeviczy Albert történettudós, Dohnányi Ernő zeneszerző, Herczeg Ferenc író, Hubay Jenő zeneszerző, gróf Klebelsberg Kunó kultúrpolitikus, báró Korányi Sándor orvostudós, Ravasz László református püspök, gróf Teleki Pál földrajztudós, báró Wlassics Gyula jogtudós, valamint Zala György szobrászművész. Az utolsó Corvin-láncot Schütz Antal hittudós, piarista szerzetes kapta 1942-ben. (Az egyik utolsó Corvin-kitüntetést, a Corvin-koszorút - mások között - Lehár Ferenc zeneszerző vehette át 1943-ban.)

A Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra. 2001 augusztusában és decemberében adták át hat-hat kiemelkedő személyiségnek, majd a 2002-es kormányváltás után az adományozás szünetelt. A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány jelezte, hogy újra kívánja éleszteni a kitüntetést. Az idei év elejétől hatályos, az állami kitüntetésekről szóló törvény szerint a Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. Az adományozottak száma egy időben nem haladhatja meg a tizenötöt. A Corvin-lánccal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség keretében működő Magyar Corvin-lánc Iroda látja el.

A Corvin-lánc kitüntetés egy olasz művésztől eredő, 15. századbeli, harmincöt milliméter átmérőjű érem másolata, amely Mátyás királyt mellképben, jobboldali profilban ábrázolja "Mathias Rex Hungariae" körirattal. Az érmet gazdag, részben zománcozott, áttört művű reneszánsz díszítmény övezi, amelybe felül mondatszalag fonódik "Pro scientia - litteris - et artibus" felirattal. A díszítményes érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos címere van, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ. A függőrész teljes hossza száz milliméter. A Corvin-lánc kisebbített alakja a Magyar Corvin-lánc függő részének hű másolata negyven milliméteres méretben.

Az adományozást úgy kell megörökíteni, hogy a díjazott nevét és az adományozás évszámát bevésik a kitüntetés hátlapjába. Ha a kitüntetés hátoldalára több név már nem véshető fel, az érmet a "Lezárva" felirattal és az utolsó adományozott kitüntetés birtoklási joga megszűnési évszámának bevésésével kell lezárni, és végleges megőrzésre a Magyar Nemzeti Múzeumnak kell átadni. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell új kitüntetés előállításáról.

A 2001. évi tizenkét díjazott közül időközben négyen elhunytak, így a mostani öt új kitüntetettel a Magyar Corvin-lánc Testület tizenhárom tagúra bővül. Mellettük testületi üléseken a miniszterelnök képviseletében teljes jogú tagként a Corvin-lánc Iroda vezetője foglal helyet. (A tisztségre Orbán Viktor kormányfő 2011. április 1-jei hatállyal Granasztói György történészt nevezte ki.) Az évente egyszer ülésező testület amolyan bölcsek tanácsaként működik, véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást és művelődést érintő, valamint a nemzet sorsát, jövőjét befolyásoló kérdésekről. Az új szabályozás szerint megszűnik az a korábbi lehetőség, amely szerint minden kitüntetett háromévente egyszer, egytől három évig terjedő időtartamra jelölhetett egy ösztöndíjast, aki alkotó tevékenységének támogatására havonta nettó 500 ezer forint juttatásban részesült.

2001-ben Corvin-láncot kapott Balogh János Széchenyi- és Kossuth-díjas zoológus, akadémikus (2002-ben elhunyt), Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, Lámfalussy Sándor (Alexandre Lamfalussy) Belgiumban élő közgazdász-bankár, az MTA külső tagja, Lovász László Wolf-díjas és Széchenyi Nagydíjas (2008) matematikus, akadémikus, Lukács János (John Lukacs) Egyesült Államokban élő történész, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész (2011-ben elhunyt), Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth Nagydíjas (2011) irodalomtörténész, az MTA doktora, a Corvin-lánc testület elnöke, Oláh György Egyesült Államokban élő Nobel-díjas és Széchenyi Nagydíjas (2011) kémikus, az MTA tiszteleti tagja, Szabó Magda Kossuth-díjas író (2007-ben elhunyt), Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész, Teller Ede Egyesült Államokban élt atomfizikus, az MTA tiszteleti tagja (2003-ban elhunyt), Zsigmond Vilmos Egyesült Államokban élő Oscar-díjas operatőr.