Így védekeznek a vörösiszap kiporzása ellen Kolontáron

Tili Károly, a vörösiszap-katasztrófa sújtotta település független polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta, hogy bár az elmúlt napokban az esős időjárásnak köszönhetően csökkent a porszennyezés az ajkai térségben, hosszú távú segítséget jelent a kedden elültetett, "porvédő falként" funkcionáló smaragdfa-csemetesor. A negyven darab, összesen 300 ezer forint értékű facsemetét a 2010. október 4-én vörösiszappal elöntött Malom utca végén, az ajkai timföldgyár tározóihoz közeli részen ültették el. 

A tervek szerint a faültetvényt később a falu felé bővítenék, több hektár terület áll a rendelkezésre. Az új kezdeményezéshez várják magánszemélyek, cégek, közösségek csatlakozását; egy-egy ilyen facsemetével segítenének a helyieknek a por elleni harcban - tette hozzá a polgármester.

Steier József, az első adományozó cég, a Sunwo Stratégiai Energia Technológiákat Fejlesztő és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója elmondta: a vörösiszap-katasztrófa második csapását szenvedi el Kolontár és környezete, amikor a vörösiszap-tározókból szálló vörös porfelhő beborít mindent. A mozgalom egy gyorsan növő fával, a kínai császárfa egy fajhibridjével szeretne zöld falat húzni a község határában a tározó és a lakott területek közé. Cél, hogy legalább kéthektárnyi területre tudjanak ilyen smaragdfákat ültetni. 

Közlése szerint a fa bruttó kiskereskedelmi ára darabonként 7500 forint, a növény négy hónap alatt több mint két méter magasra nő. Egy hektár ültetvény évente 48 tonna porszennyeződést köt meg, mivel a fa levelei egyfajta porcsapdaként, bioszűrőként működnek. Ismertetése szerint a fajta hibrid energetikai oldalról nagy mennyiségű bioüzemanyag termelése miatt jelentős, míg környezetvédelmi szempontból a magas fotoszintetizáló képességű zöld felületek hordoznak értéket. A hazai őshonos növényeknél tízszer több, mintegy száz tonna szén-dioxid megkötésére képes egy négyéves, egyhektáros smaragdfaerdő, és 75 tonna oxigént termel - tette hozzá. A kezdeményezéshez a www.pcmm.eu oldalon lehet csatlakozni.

Az idén először februárban észleltek nagyobb mennyiségű szálló vörös port Lőrinte-Tósokberénd-Kolontár térségében, emiatt a zöldhatóság mobil mérőállomást helyezett ki a Kolontárhoz tartozó Lőrintepusztán. A hatóságok közlése szerint a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. folyamatosan végzi a IX-es és az iszapömléskor megsérült X-es vörösiszap-tárolók lefedését, nedvesítését, a végrehajtást elrendelő végzésnek megfelelően. 

A kiporzás megszüntetéséről a bányakapitányság már februárban rendelkezett, de a Mal Zrt. a kötelezéseket nem teljes körűen teljesítette, ezért a bányakapitányság a kiszabható legmagasabb, egymillió forint eljárási bírsággal sújtotta a céget, illetve 15 napos határidővel, üzemszerűen működtetett pormentesítési rendszer kiépítésére kötelezte, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség pedig megtiltotta az ajkai timföldgyárnak a hulladék-ártalmatlanítási tevékenységet.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszap-ömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, illetve több száz ház lakhatatlanná vált.