Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a testület ülésén azt mondta: az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat a vagyonjogi ügyekben egy millió forintról három millió forintra emelné az értékhatárt, ez alatt nem lenne helye felülvizsgálatnak a Kúria előtt.

Az államtitkár szerint az értékhatár emelésének célja, hogy a Kúria elé csak a jelentősebb értékű perek kerüljenek, és ez a statisztikai adatok alapján 23 százalékkal fogja csökkenteni a vagyonjogi ügyekben előterjesztett felülvizsgálati kérelmek számát.

Közölte: a közigazgatási ügyek esetében egy millió forintos értékhatárt vezetnek be az adóhatóságnál fennálló fizetési kötelezettséget megállapító, bírságot kiszabó és a kisajátítási ügyekben. Emellett értékhatárt vezetnek be egyes munkaügyi perek esetében is, ebben a körben nem lesz helye felülvizsgálatnak, ha a vitatott érték a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér, minimálbér ötszörösét nem haladja meg. Répássy Róbert azt mondta, a Kúria előtti felülvizsgálati eljárás lehetőségeinek szűkítésével a bírósági szervezetek is egyetértenek.

A vitában a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás szükségesnek tartotta a Kúria tehermentesítését, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jó hírnév megsértése miatti perekben a három millió forintos értékhatár bevezetése az ügyek 99 százalékánál kizárja a felülvizsgálati eljárás lehetőségét. Ezért az javasolta, hogy a személyhez fűződő jogok megsértését vegyék ki az értékhatár hatálya alól. Az MSZP-s Varga László szociális szempontokat is felvetve azt kérdezte, valóban indokolja-e a Kúria túlterheltsége az értékhatár növekedését.

A fideszes Varga István úgy vélte: többet kell tárgyalni a Kúrián, nem pedig az a megoldás, hogy az állampolgárok jogait korlátozzák. Az értékhatár emelést radikálisnak tartotta, szerinte három millió forintnál kisebb, köztes megoldás kellene találni. Az MSZP-s Bárándy Gergely a mai gazdasági helyzetben ugyancsak meggondolandónak tartotta az értékhatár növelését.    

Répássy Róbert ugyanakkor úgy vélte, az alkotmányjogi panasz bevezetésével meglehetősen sok jogorvoslati fórum áll rendelkezésére. Úgy fogalmazott: Magyarország ilyen tekintetben egy "szuperjogállam", hiszen a jogkereső polgárok legalább három jogorvoslattal, büntetőügyben pedig négy jogorvoslattal élhetnek, amit "pergazdaságossági" okokból érdemes felülvizsgálni. Az államtitkár szerint az értékhatár emelése nem okoz olyan jogsérelmet, amire a képviselők utaltak. A személyiségi jogi perekkel kapcsolatban úgy vélte: az is fontos szempont, hogy ne húzódjanak sokáig az ilyen eljárások. A javaslatot végül 18 igen, 5 nem 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság.