Magyar huszárokat tartóztattak le állatkínzásért Svédországban, Amal városában - számolt be a svéd Nyheter24-re hivatkozva az Index. A helyi rendőröket azzal riasztották őket, hogy három, 1600-as évekbeli viseletbe öltözött huszár jelent meg a város határában, riasztóan rossz állapotban lévő lovakkal.

A helyi rendőrség nyomozója, Tore Lomgard a lapnak úgy nyilatkozott, a három huszár – egy hölgy és két férfi – áprilisban indult Magyarországról, és Finnországon átkelve, a Baltikumon keresztül kívánt hazatérni. A rendőrség álláspontja szerint, miután a lovasok magyar katonai fegyverzetet viseltek, a magyar állam finanszírozhatta útjukat. Ez minden bizonnyal egy pr-utazás lehetett – tette hozzá a nyomozó.

A lovak a hosszú út után teljesen lesoványodtak, patáik elkoptak, hólyagosak lettek, a testüket pedig tetvek lepték el. A helyszínre érkező álaltorvos szerint legalább két hónapig pihenniük kell.

(képünk illusztráció)

Stiller Ákos

A huszárokat három nap után kiengedték. Azt mondták, nem állt szándékukban kínozni a lovakat, ennek ellenére lehet, hogy vádat emelnek ellenük. A lovakat a helyi hatóságok szerint Magyarországnak kell hazaszállítania.

Gyógyítani akartak

A huszárexpedíció egyik résztvevője, Csepin Péter azonban azt mondja, felesleges volt a hatósági eljárás megindítása, mert a csapat magától állt meg Amalban azzal a céllal, hogy az állatokat pihentesse, és gyógyítsa. Szerinte a helyiek az ottani elhízott hobbilovak miatt rosszul ítélték meg a hosszú úton edződött állataik állapotát.

Az április 7-én Várpalotáról indult kontinenstúra június 28-án érkezett a városba, ahol egy lovardában kértek segítséget az egyik lesántult ló lábának ellátásához. A huszár szerint a lovarda tulajdonosa lézerrel is kezelte a lábsérülést, de az nem teljesen gyógyult meg, ezért újabb pihenőnapot iktattak be, és közben jégzselével, árnika krémmel a többi lovat is ellátták. Csepin szerint a lábsérüléses ló marján 2006 tavasza óta egy verekedés miatt nincs szőr, ezért azt lila spray-vel kezelték a szúnyogcsípések ellen.

A túra résztvevője elismeri, hogy ezek a problémák drámaian hathattak a lovakat nem ismerőkre, de mint írja a helyiek az elhízott hobbylovak látványához vannak szokva, hozzájuk képest a magyarok állatai „atletikusabbak, de még inkább izmosabbak voltak”.

Csepin szerint július 2.-án tartóztatták le őket. A börtönben, egymástól elkülönítve, magánzárkában tartották őket, másnap azonban a tolmácson keresztüli kihallgatás után az ügyészség döntést hozott a szabadon bocsátásukról, mivel nem igazolódott az állatkínzás ténye.