Az energiapiactól az építőiparon át a médiaüzletig ível a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt nevével fémjelzett cégbirodalom. A köznyelvben oligarcháknak, Orbán Viktor miniszterelnök politikailag korrekt fogalmazásában hazai nagyvállalkozóknak nevezett, a Fideszhez kötődő üzleti csoport vezetőinek ugyanakkor nem kenyere a hosszú távú, felelős üzleti gondolkodás.
Ha egy cég nyereséget termel a Simicska–Nyerges-klán szövevényes, gyakorlatilag a gazdaság jó részét lefedő, közel száz vállalkozásából álló birodalmában, a tulajdonosok csak a pénz töredékét forgatják vissza, nagy többségét osztalék formájában kiveszik. A cégháló tagjai a kormányváltás óta bő 300 milliárd forint pályázati pénzt nyertek állami, illetve EU-forrásokból, és csak a 2011-es eredmények után az idén tavasszal összesen több mint 14 milliárd forintot szavaztak meg maguknak.
Vajon melyek az 1994-es Mahir-privatizáció óta töretlenül terjeszkedő cégbirodalom legfontosabb bástyái? Honnét származik a nyereség zöme? Milyen területeken a leglátványosabb az előrenyomulás? Mit lehet tudni a külföldi érdekeltségekről? Elképzelhető-e, hogy a birodalom hamarosan „saját” bankkal is rendelkezik majd?
Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keres választ a hálózatot feltérképező írásában a HVG e heti száma.
