300 milliárd forintnyi közmegrendelés a kormányváltás óta, 14 milliárd forint osztalék 2011-re – ez a Simicska–Nyerges-cégcsoport gyorsmérlege, amit címlapsztoriban vázolt fel a HVG csütörtökön utcára kerülő száma.
Az energiapiactól az építőiparon át a médiaüzletig ível a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt nevével fémjelzett cégbirodalom. A köznyelvben oligarcháknak, Orbán Viktor miniszterelnök politikailag korrekt fogalmazásában hazai nagyvállalkozóknak nevezett, a Fideszhez kötődő üzleti csoport vezetőinek ugyanakkor nem kenyere a hosszú távú, felelős üzleti gondolkodás.
Ha egy cég nyereséget termel a Simicska–Nyerges-klán szövevényes, gyakorlatilag a gazdaság jó részét lefedő, közel száz vállalkozásából álló birodalmában, a tulajdonosok csak a pénz töredékét forgatják vissza, nagy többségét osztalék formájában kiveszik. A cégháló tagjai a kormányváltás óta bő 300 milliárd forint pályázati pénzt nyertek állami, illetve EU-forrásokból, és csak a 2011-es eredmények után az idén tavasszal összesen több mint 14 milliárd forintot szavaztak meg maguknak.
Vajon melyek az 1994-es Mahir-privatizáció óta töretlenül terjeszkedő cégbirodalom legfontosabb bástyái? Honnét származik a nyereség zöme? Milyen területeken a leglátványosabb az előrenyomulás? Mit lehet tudni a külföldi érdekeltségekről? Elképzelhető-e, hogy a birodalom hamarosan „saját” bankkal is rendelkezik majd?
Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keres választ a hálózatot feltérképező írásában a HVG e heti száma.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
