Özvegy Likér Mártát a Sme című szlovákiai napilap kassai munkatársa találta meg. A nyugdíjas pedagógus eleinte nem akart megszólalni, később azonban mégis megtette ezt. Elmondta, hogy nagymamája zsidó volt, a férje viszont hívő katolikus. Az asszony elrejtőzött, amikor híre ment a deportálásoknak, de valaki feljelentette, és Csatáry László a téglagyári gettóba, majd Ravensbrückbe küldte, ott halt meg.

Zsurovsky Zoltán édesanyja halála miatt emelt fegyvert Csatáryra 1944 őszén, amikor az egy moziból lépett ki, de célt tévesztett. Elrejtőzött, ám a Gestapo megtalálta. Megkínozták, majd őt is a halálba küldték, később Sachsenhausenből tért haza. A rengeteg verés miatt élete végéig vesebaj kínozta – írja a Sme cikke alapján a Népszabadság.

A Pozsonyban nyilvánosságra került iratok szerint Csatáry László későbbi perében Zsurovsky Zoltánt is meghallgatták, de a férfi szűkszavú volt, nagyon félt az újabb háborútól.

A merénylő lánya nemrég a rádióban hallott arról, hogy háborús bűnökkel gyanúsítják Csatáry Lászlót Budapesten, és a cikk szerint előjöttek az emlékei. Úgy fogalmazott: „Nem vagyok bosszúálló, de egyfajta elégtételt éreztem, hogy lám, a családunknak és sorstársainknak annyi szenvedést okozó, emberi mivoltából kivetkezett szörny sem kerülheti el a számonkérést”.

A 97 éves Csatáry Lászlót kedden ismét kihallgatták a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. Csatáry a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában – ő azonban tagadta kedden, hogy gettóparancsnok volt.

A Csatáry-ügy további híreit itt olvashatják.