Bár a szokatlanul meleg idő miatt a kígyók a korábbi évekhez képest 1-2 héttel hamarabb hozták világra utódaikat, azonban úgy tűnik, a hőség nem viselte meg az amúgy nagyon érzékeny hüllőket - írta közleményében az egyesület.

Az átlagos alomméret, hasonlóan a korábbi évekhez 11 volt, a legtermékenyebb nőstény, amely 2008-ban már a tenyészprogramban született, 22 kis viperát hozott világra.

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

A program munkatársai immár negyedik éve szervezik meg a Rákosi Vipera Napját minden szeptember első szombatján, amely az idén pont elsejére esik.

A tenyészprogram indulása óta már 1392 kígyó született a Rákosivipera-védelmi Központban, ahol jelenleg több mint 700 egyed él természetközeli, de biztonságos körülmények között. Az idei szaporulattal 174 nőstény és 154 hím egyeddel nőtt a hazai állomány.

A kis viperák átlagos súlya 2,5 g, hosszuk 139 mm. A Központban tartott kígyókat egyedileg tartják nyilván, rendszeres bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatoknak vetik alá őket.

A most született egyedek 10-15-ös csoportokban kerültek a Központ szabadtéri terráriumaiba. A szaporítani kívánt állatokat már ősszel párba állítják, hogy a tavaszi nászidőszakot leendő párjuk mellett kezdhessék.

A tenyészpárok minden évben változó összetételűek, kijelölésükkor figyelembe veszik származásukat, korábbi szaporodási sikerüket, illetve a genetikai vizsgálatok eredményeit.

Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a „legkiemeltebb” kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke egymillió forint. A jelenlegi populációk mindössze Magyarország két területén: a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn.

A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása. A gyepek nagy részének mezőgazdasági művelésbe vonása, és a kígyók kereskedelmi célú gyűjtése mellett a szándékos pusztítás is azt eredményezte, hogy a faj a kihalás szélére került.

Ezért volt szükség egy komplex természetvédelmi program elindítására, melynek része egy zárttéri tenyészállomány létrehozása is. Az Európai Bizottság LIFE-Nature Alapjából finanszírozott Rákosivipera-védelmi Központ szabadtéri terráriumainak kialakításakor az volt a cél, hogy optimális életkörülményeket biztosítson a viperáknak, kizárva a ragadozókat, ugyanakkor lehetőséget teremtve az egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedek párosítására.

A tenyésztésén kívül a Központban a rejtőzködő életmódú faj életmenetével kapcsolatos, még megválaszolatlan kérdések tisztázására is lehetőség van.

A Rákosivipera-védelmi Központ a Kiskunsági Nemzeti Park területén található, technikai üzemeltetéséért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felel, illetve szakmai felügyeletet a téma szakértőiből álló Rákosi Vipera Védelmi Koordinációs Csoport látja el.