Amit a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a Készenléti Rendőrség meg tud oldani, arra más rendőri egységben nincs szükség – többek között ezt mondta a rendőrségi szervezeti változásokról a lebonyolító miniszteri biztos, Papp Károly a honvédelmi és a rendészeti bizottság csütörtöki ülésén.

Augusztus 9-én a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Szervezett Bűnözés Elleni Osztályát (SZBEO), valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hasonló egységét, illetve Gazdaságvédelmi Főosztályát szüntették meg. Az átalakítás szükségességéről a rendőrség civil kontrollját ellátó parlamenti bizottság csütörtökön kapott részletes tájékoztatást.

"A közrend és közbiztonság javítása érdekében..."

A Belügyminisztérium (BM) részéről jelen lévő Kontrát Károly államtitkár a tárca hivatalos álláspontját ismertette. Eszerint "a közrend és közbiztonság javítása érdekében, szakmai értékelés alapján, hosszas előkészítés után" hajtották végre a változtatásokat. Innen kapta meg a szót Papp Károly miniszteri biztos, aki felidézte, hogy az eltelt két évben milyen értekezleteken milyen döntések születtek az átszervezésre vonatkozóan. (Kocsis Máté, a bizottság elnöke, a BM tájékoztatása alapján a hvg.hu-nak adott interjújában szintén a hivatalos álláspontot hangoztatta.

Papp hangsúlyozta, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ezután csak stratégiai irányítást végez, míg a területi szervek kezébe kerül az operatív irányítást. A Nemzeti Nyomozó Irodának a Készenléti Rendőrségbe integrálásával kapcsolatban a miniszteri biztos azt is megemlítette, hogy a zökkenőmentes átalakítás és az ügyek továbbvitelének kármentesítésére vonatkozóan „rezsimszabályokat alakítottak ki, illetve rezsimintézkedéseket hoztak”. Ez utóbbit azzal kapcsolatban jegyezte meg, hogy az áthelyezett emberek számítógépeinek winchestereit kiszedték és elszállították.

Ezen túlmenően Papp Károly beszámolt arról, hogy "lesznek még változások, mégpedig a járási rendszer kialakításához kötődően", és azok jövő év január 1-jétől lépnek életbe. Hangsúlyozta azt is, hogy az átalakítás nem járt elbocsátásokkal, mert mindenkinek másik beosztást ajánlottak fel, amit csak néhány ember nem fogadott el. Mindehhez az ülésen jelen lévő országos főkapitány, Hatala József azt tette hozzá, hogy megkerülhetetlen a parancsnoki felelősség kérdése, és hogy az elrendelt ellenőrzéseket célzottan vetették be, konkrét ügyek és szervezetek vonatkozásában.

Ellenzéki érdeklődés konkrét válaszok nélkül

Az ezt követően szóhoz jutott ellenzék részéről a szocialista Harangozó Tamás többek között arról érdeklődött, hogy milyen céllal, milyen koncepció mentén hajtották végre az átszervezést, valamint hogy ha Kocsis Máté bizottsági elnök a 750 fős NNI-t gigaszervezetnek tartja, akkor az ezer főt foglalkoztató Terrorelhárítási Központ (TEK) mi? Az MSZP-s politikus kíváncsi volt arra is, hogy ha a szervezett bűnözés elleni osztályok dolgozóit azért helyezték át, hogy a korrupciót teljesen kiirtsák, akkor ezek az emberek máshol jó helyen vannak-e.

Harangozó Tamás szerint a rendőrségen az elmúlt két évben szisztematikus rombolás történt dél-ázsiai módszerekkel, ami azzal járt, hogy a rendőrökben "borzalmas megfelelési kényszer alakult ki". A szocialista képviselő felvette, érdekes, hogy az NNI új vezetése már a következő napon elutasította azt a feljelentést, amelyet az állami földek haszonbérbe adásával kapcsolatban hűtlen kezelés gyanúja miatt tettek. Erre a képviselő kifogásaira és kérdéseire válaszoló Kontrát Károly nem reagált. Az államtitkár újra megismételte a közbiztonság, közrend javításának szlogenjét. Megjegyezte, a bűncselekmények számának emelkedése azt jelzi, hogy "az emberek újra bizalommal vannak a rendőrség iránt és több feljelentést tettek". A bizalmat pedig épp az előző kormányciklus idején veszítette el a testület, amikor 2006 októberében az akkor kormányon lévő MSZP a hatalom megtartása érdekében bevetette a rendőrséget.

Fideszes köszönetek a rendőrségi vezetőknek

Ezt követően, az ülés kellős közepén a fideszes Kocsis Máté bizottsági elnök, valamint a szintén fideszes Tamás Barnabás az ORFK sikertörténetének nevezte a szervezeti átalakítást. Majd nem sokkal később Csampa Zsolt, a bizottság fideszes alelnöke, majd Básthy Tamás, KDNP-s alelnök többször is köszönetét fejezte ki a belügy és a rendőrség vezetőinek. Básthy külön kiemelte, hogy a Vas megyei, azon belül is a körzetéhez tartozó kőszegi rendőri vezetők munkája mennyire eredményes. Kocsis Máté nem engedte azt sem, hogy a bizottság tagjai eltérjenek a meghirdetett napirendtől. Így rendre utasította a jobbikos Volner Jánost, mert az nem az átszervezésről kérdezett, hanem arról – utalva a TEK vezetőjének, Hajdu Jánosnak az ellenzéki párttal kapcsolatos kritikai megjegyzéseire –, hogy egyes rendészeti szervek vezetői szerepükből kilépve miként végezhetnek politikai tevékenységet, tehetnek politikai nyilatkozatokat.

Előre a gyalogot?

A bizottsági ülésen részt vevő, de nem bizottsági tag Vadai Ágnes (DK) kitért arra, hogy azok a rendőri vezetők, akik a beosztásukban nem ütötték meg a mércét, más poszton mitől lesznek jók. A parancsnokok cseréjét a vezetők sakktáblán való mozgatásának mondta megkérdezve, hogy ez mitől növeli a szervezet hatékonyságát. Kíváncsi lett volna arra is, hogy a TEK-nél dolgozók teljesítményét hogyan értékelték, és hogy az átszervezés hatékonyabbá teszi-e a rendőrségi fellépést a szélsőséges csoportokkal szemben.

Kontrát Károly Vadai azon megjegyzésére, hogy a rendőrség lejáratása tulajdonképpen 2006 őszén indult az akkori ellenzék részéről, az általa már korábban mondottakkal igyekezett visszaverni, és megismételte, hogy hat évvel ezelőtt az MSZP felhasználta a rendőrséget. „A bizalmat a nulláról kell visszaállítanunk” – mondta. Majd arra hivatkozva, hogy a kőszegi hősök 480 évvel ezelőtti hőstettére való megemlékezés miatt további programjára el kell indulnia, távozott az ülésről.

Ez nagyjából a bizottsági értékelés végét jelentette, mert a fideszes Farkas Zoltánnak a Békésből Hajdú-Biharba kerülő főkapitány munkájáról szóló elismerő szavai után Rubi Gergely (Jobbik) megpróbálta ugyan még megkérdezni, hogy az átszervezések javítják-e a rendőrségi közbeszerzéseket, de nem járt sikerrel, mert a bizottság elnöke, mondván, hogy ez nem a konkrét napirendi ponthoz tartozik, nem tartotta megválaszolhatónak. Ezt követően az ülést bezárták azzal, hogy az átszervezéseknek a munkában megmutatkozó eredményeiről is tájékoztatást várnak majd.