Újrakezdődött a csillebérci tábor pere

A csillebérci úttörőtábor tulajdonjogáért 2000-ben indított pert a magyar állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) és társai ellen. A felperes annak megállapítását kérte, hogy érvénytelen az az ajándékozási szerződés, amellyel a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1989-ben a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségre (Demisz) ruházta a csillebérci ingatlan tulajdonjogát, és indítványozta az eredeti állapot helyreállítását. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. 

A 2004-ben született jogerős közbenső ítélet szerint érvénytelenek a 46,5 hektáros tábor elajándékozásáról szóló szerződések, de az érvénytelenség jogkövetkezményeit - azaz, hogy kit és milyen mértékben illet a tábor tulajdonjoga - új eljárásban kell vizsgálni. A Fővárosi Bíróság (FB) ebben az újabb eljárásban 2005-ben függesztette fel a pert, mert a földhivatal előtt eljárások folytak más szervezeteknek az ingatlannal kapcsolatos bejegyzési kérelmével kapcsolatban.

Az FB első fokú ítéletében megállapította az ajándékozási szerződés érvénytelenségét, és elrendelte a magyar állam tulajdonjogának helyreállítását. Az elsőfokú ítélet megállapításai szerint a KISZ 1989-ben a XII. kongresszusán kimondta a feloszlását, és a küldöttek egyúttal elhatározták a Demisz létrehozását. A KISZ az ingatlanjait ajándékozási szerződéssel a Demiszre ruházta. A bíróság 1989. június 23-ai végzésével törölte a KISZ-t a nyilvántartásból, a Demiszt pedig bejegyezte. Az ajándékozási szerződés megkötésekor azonban a KISZ már nem létezett, így a bíróság szerint nem rendelkezhetett a csillebérci ingatlan átruházásáról. Az elsőfokú ítélet szerint emiatt az ajándékozási szerződés semmis, a tulajdonjog pedig az államot illeti meg. 

Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jogerős közbenső ítéletében helybenhagyta az elsőfokú ítéletnek az ajándékozási szerződés érvénytelenségét kimondó részét, ugyanakkor új eljárásra utasította az FB-t. A Fővárosi Bíróságon tavaly folytatódott a per, amelyben arról kell dönteni, hogy kit illet a csillebérci tábor tulajdonjoga. 

Az új tanácsvezető bíró kijelölése miatt az egykori úttörőtábor tulajdonjogáról folyó tárgyalás most elölről kezdődött. A perben jogutódként a magyar államot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. képviseli, a másodrendű felperes pedig a Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Az iratismertetés után az MNV-t képviselő ügyvéd bejelentette, hogy módosítják eredeti keresetüket. Azt kezdeményezik, hogy az elsőrendű alperes (MÚSZ) által a csillebérci gyermektáborban található, néhány évvel ezelőtt értékesített vadászház tulajdonjoga szálljon vissza a MÚSZ-ra, majd utána a tábor és a vadászház tulajdonjoga ismét kerüljön az államhoz.

A felperes jogi képviselője a kereset esetleges elutasításának esetére további kereseteket nyújtott be, amelyek részletezik, hogy a csillebérci ingatlan milyen más formában kerüljön ismét állami tulajdonba. A csillebérci tábor és a vadászház jelenlegi tulajdonosainak, valamint a jelzáloggal bíró cégnek a jogi képviselői a per elhalasztását kérték, hogy megismerhessék az MNV módosított keresetét.

A másodfokú felperes (Emmi) jogi képviselője a bíróságon úgy nyilatkozott, hogy "nincs felsővezetői döntés" arról, hogy a továbbiakban is részt vesznek-e a perben. A tárgyalás október 12-én folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.