Hiába létezik már egy éve a törvény, néhányan komolyan meglepődtek, mikor levelet kaptak az önkormányzattól arról, hogy polgári védelmi kötelezettség terheli őket. Az új rendszer már majdnem teljesen felállt, elvileg százezer felesketett embert lehet majd bevetni a következő nagy árvíz idején. Aki nem megy el homokzsákot pakolni, komoly bírságra számíthat.
„Minden állampolgárnak (…) joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben” – áll a tavaly szeptemberben elfogadott, idén január 1-től hatályos katasztrófavédelmi törvényben. Ezt valószínűleg sokan csak jól hangzó, de senkit semmire nem kötelező szlogennek gondolták, amíg levelet nem kaptak az önkormányzattól, amelyből megtudhatták: őket is polgári védelmi kötelezettség terheli.
A törvény a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek működésének szabályozása mellett a helyi polgármesterek kezében hagyott egy nagyon fontos jogot: járvány, árvíz, természeti vagy ipari katasztrófa esetén úgynevezett polgári védelmi szolgálatra kötelezhetik azokat, akiket ez a kötelezettség egyébként terhel, vagyis lényegében minden magyar állampolgárt, aki elmúlt már 18 éves, de még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt, ami jelenleg 62 év.
Felmentést kapnak viszont a terhes nők, a kisgyermekes anyák, a nagycsalásosok, az egyedülálló szülők, a rokonukat gondozók és a rokkantak. Foglalkozásuknál fogva mentesülnek a szolgálat alól a katasztrófavédelem dolgozói, rendőrök, tűzoltók és katonák (hiszen ők hivatalból részt vesznek katasztrófahelyzetek elhárításában), az orvosok és egészségügyi szakdolgozók, de felmentést kapnak például az országgyűlési képviselők és a papok, lelkészek és rabbik is.
A levelek kiküldésére részben épp azért van szükség, hogy kiderüljön, kik mentesülnek a szolgálat alól. Az önkormányzat ugyan hozzáfér a lakcímnyilvántartáshoz, a háború esetén hadköteles férfiak listájához, illetve a speciális gépekkel rendelkező cégeket is nyilatkoztatják a munkavállalóikról, de ebből még sok emberről nem feltétlenül derül ki, hogy mi a foglalkozása, hol dolgozik, vagy hivatkozhat-e valamilyen okból mentességre. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerint évente "néhány ezer" embertől kérnek levélben nyilatkozatot, akikről egyéb forrásból nem áll rendelkezésre adat.
Bakondi György, az OKF főigazgatója egy pénteki székesfehérvári rendezvény után azt mondta: 18 megyében már megalakultak a megyei polgári védelmi szervezetek, amelyekhez már 102 ezren tartoznak, Budapesten viszont csak most kezdték a toborzást. A szolgálatra kötelezett emberek a főigazgató szerint általában speciális tudással vagy eszközzel rendelkeznek, akiknek pedig nincs ilyen tudása, az 40 órás képzést kap.
A törvény szerint a legkisebb, ipari vagy természeti katasztrófáktól nem fenyegetett településen is lennie kell legalább háromfős polgári védelmi szervezeteknek, amelynek létszáma a lélekszám és a kockázati besorolás függvényében nő: a százezer lakosnál nagyobb, valamilyen okból kockázatosnak minősített városokban már 750 fő a minimális létszám (Budapest például a legkockázatosabb kategóriába tartozik, hiszen a Műegyetemen és a KFKI csillebérci telephelyén is működik atomreaktor).
A hvg.hu-nak egy névtelenséget kérő katasztrófavédelmi szakember arra emlékeztetett, hogy már 22 éve létezik idehaza a polgári védelmi kötelezettség, igaz, korábban kevésbé foglalkoztak vele. Nem adtak például formaruhát az emberekre, és nem sorakoztatták fel őket eskütételre a főtéren (a törvény előírja az esküt a polgári védelmi szolgálatosoknak, akiknek még külön igazolványt is adnak). A levelek által kiváltott ijedtség okát a szakember az általános bizalomhiányban látja, néhányan egyszerűen megrémültek attól, hogy a polgármester adatokat gyűjt róluk.
Több, vidéki településekről származó példa alapján az a gyakorlat látszik kirajzolódni, hogy az önkormányzatok elsősorban a saját köztisztviselőiket és közalkalmazottaikat jelölték ki polgári védelmi szolgálatra. Egyrészt róluk pontosan tudják, milyen végzettségük van, másrészt őket a legegyszerűbb felmenteni a civil munkájuk végzése alól, ha például oktatást kell nekik szervezni, vagy veszélyhelyzetben mozgósítani kell őket.
A polgári védelmi szolgálatot a kormány annyira komolyan veszi, hogy az új szabálysértési törvényben súlyos pénzbírsággal (vagy azt kiváltó közérdekű munkával, esetleg elzárással) fenyegette meg mindazokat, akik nem teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket, vagy a felszólítás ellenére nem jelennek meg homokzsákot pakolni. A törvény egyetlen, nem kötelező rendelkezést tartalmaz, amivel igyekszik vonzóvá tenni a szolgálatot: lehetővé teszi, hogy a polgári védelmi szervezetbe beosztott lakosokat „részben vagy teljesen” mentesítsék a helyi adó megfizetése alól.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
