Kisebb diplomáciai incidenst okozhat a XIX. kerületi közgyűlés egy korábbi döntése arról, hogy a kerület egyik közterét Musztafa Kemal Atatürkről, a Török Köztársaság alapítójáról nevezzék el, illetve egy mellszobrot állítsanak a politikusnak. Ahogy arról az Index elsőként beszámolt, a fideszes többségű közgyűlés még májusban döntött a tér átnevezéséről és a szoborállításról, a kerület parlamenti képviselője, Tarnai Richárd javaslatára, aki valószínűleg Kispest isztambuli testvérkerületének, Pendiknek kívánt baráti gesztust tenni.

Az ügyet azonban beárnyékolta az időközben kirobbant „baltásgate”, és az avatást illetve térátnevezést a Ramil Safarov kiadatása miatt különösen érzékeny magyarországi örmények újabb ellenséges gesztusként értékelhetik. Atatürk ugyanis az örmények szemében negatív figurának számít, mert az első világháború alatt az örmények elleni népirtást folytató, Ifjútörök vezetésű Ottomán Birodalom hadseregében harcolt (bár az 1915-ös etnikai tisztogatásokban semmilyen szerepet nem játszott), majd a török nemzeti mozgalom vezetőjeként Örményország ellen is háborúzott.

A török nagykövet nem támogatta

A tér elnevezése miatt tiltakozását fejezte ki Törökország budapesti nagykövete, H. Kemal Gür is, aki szerint a közterület mérete és elhelyezkedése nem méltó Atatürk emlékéhez, és sérelmezte, hogy az átnevezésről nem is értesítették a képviseletet. A Népszabadság úgy tudja, a nagykövetet az önkormányzatnak sikerült meggyőzni arról, hogy támogassa a tér átnevezését.

Lakótelep Kispesten

Wikipedia

Többen is állítják, hogy a várható örmény tiltakozások miatt Tarnai Richárd megpróbálja felülvizsgáltatni a korábbi közgyűlési döntést és megakadályozni az Atatürk tér felavatását. Gajda Péter, Kispest polgármestere úgy tudja, a fideszes képviselők a keddi közgyűlési ülésen javaslatot fognak beterjeszteni a korábbi döntés visszavonására. Amennyiben ez megtörténne, különösen kínos helyzet állna elő, mivel a névadóünnepségre már meghívták a testvérkerület képviselőit, és a már elkészült, Törökországból megrendelt mellszobornak is új helyet kéne találni. A hvg.hu megkereste Tarnai Richárdot azzal a kérdéssel, valóban javaslatot tesz-e a döntés visszavonására, de a képviselő sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a hasonló értesüléseket, mondván, „a további döntésekben is Kispest önkormányzatának képviselői a kompetensek”.

Egyelőre nem tiltakoztak az örmények

Bár sokan heves tiltakozásra számítottak a tér átnevezése miatt, egyelőre örmény részről nem született hivatalos nyilatkozat az Atatürk tér ügyében. Az Országos Örmény Kisebbségi Önkormányzat nem tiltakozott nyilvánosan, a hvg.hu-nak nyilatkozó Zárainé Gressai Éva, az önkormányzat hivatalvezetője azt mondta, „nincs hivatalos álláspontjuk” az ügyben. Az önkormányzat alelnöke, Avanesian Alex az ATV-nek adott interjúban röviden beszélt az Atatürk térről, megjegyezve: levélben jelezte a külügyminisztériumnak, hogy „ebben a helyzetben, amikor még mindig téma az azeri-örmény-török kérdés, nem tartaná jónak, hogy még egy dologgal élezzük a nemzetközi örmény sajtót”.

Avanesian a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, ő alapvetően nincs „a szoborállítás és testvérvárosi kapcsolatok ápolása ellen, de a mostani helyzetben nem lenne szerencsés egy ilyen provokatív lépes, a tér felavatását pedig jobb lenne elhalasztani, amíg a Safarov-ügy elül”. Mint mondta, „nem céljuk megakadályozni az átnevezést”, de javasolják, hogy ha Kispest mindenképp Atatürknek szeretne emléket állítani, tegye azt más időpontban. Serkisian Szeván, az Országos Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnöke szerint testvérvárosok között sem szerencsés egymás politikusairól köztereket elnevezni, szobrot állítani, pláne nem egy olyan megosztó személyről, mint Kemal Atatürk. „Atatürk megítélése Törökországon kívül nem egységes, a magyar fél sem javasolná azt a török testvérvárosnak, hogy például Zrínyi Miklósnak állítsanak szobrot” – fogalmazott. Az elnök ennek ellenére nem tervezi, hogy nyilvánosan tiltakozzanak az avatás ellen, bár a kispesti önkormányzat tagjaival szeretnének tárgyalásokat folytatni. Mint mondta, számára elfogadhatóbb lenne, ha a teret valamilyen semlegesebb török személyiségről, például valamilyen művészről, vagy magáról a testvérkerületről, Pendikről neveznék el.

Plakát Ankarában

AP / Burhan Ozbilici

Iskola kaphatja meg az Atatürk-szobrot

„Triplán kellemetlen ez az ügy a kerületnek. Először a kispestieket hagyták ki a döntésből, most pedig vagy a törököket, vagy az örményeket sértenék meg” – fogalmazott Gajda Péter, aki szerint a fideszes képviselők az MSZP-s kerületi vezetésre hárították a probléma kezelését. „Polgármesterként már a javaslat benyújtása előtt kértem a fideszes képviselőket, hogy gondolják át, mennyiben lehet problémás az átnevezés és az Atatürk-szobor felállítása, az MSZP-s frakció pedig a kispestieket kérdezte volna meg, hogy milyen nevet adnának a köztérnek. Nem hivatalos felmérésünk alapján a többség inkább magyar nevet adott volna a térnek. Ráadásul a török testvérkerület egyszer sem kérte, hogy teret nevezzünk el valamilyen török személyiségről, az egész gondolat Tarnai Richárdtól származik, az ő javaslatára terjesztette be az átnevezést a közgyűlésen a fideszes alpolgármester.”

Gajda szerint elképzelhető, hogy a közgyűlés lefújja egy Atatürk tér felavatását. Erre az esetre kompromisszumos megoldás lehet, hogy a teret Atatürk helyett a testvérkerület után Pendik térre kereszteljék. Így persze a már elkészült szobrot sem állíthatnák fel itt, így azt valószínűleg a kispesti Bolyai János Általános Iskolának adományoznák, mivel az intézmény cserediák-kapcsolatokat ápol egy törökországi iskolával – mondta a polgármester.