Ángyán József fideszes parlamenti képviselő szerint a földbérleti pályázatokat azonnal felül kell vizsgálni, hogy "az oligarchák helyett" a kis- és közepes gazdaságok jussanak földhöz Magyarországon.

A volt vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár erről az Ökopolisz Alapítvány által szerdán Budapesten szervezett nyilvános fórumon beszélt, amelyen részt vett Szabó Rebeka (LMP) országgyűlési képviselő, valamint José Bové zöldpárti európai parlamenti képviselő is.

A fideszes képviselő két jelentést készített "a földügyek visszásságairól", amelyek alapján az ellenzéki pártok azt látták igazolva, hogy az Orbán-kormány nem a helyi, családi gazdálkodókat hozza helyzetbe, hanem klientúraépítésre használja az állami földbérlet-pályázatokat.

A fórumon Ángyán József kijelentette: "azért vagyok a Fidesz-frakció tagja, mert szeretném, hogy a néppárti politika polgárjogot nyerjen a saját kormányomnál". Ezzel politikustársainak arra a felvetésére válaszolt, hogy miért ül még mindig a Fidesz-frakcióban. Hangsúlyozta: a változtatás lehetőségének szándéka munkál benne, hogy igazáról képviselőtársait meggyőzze.

Ángyán a Népszabadság szerdai számában azt nyilatkozta: úgy érzi, hogy frakciójában egyre hidegebbé válik körülötte a levegő, az utóbbi hetek sajtótámadásai miatt pedig arra utalnak, hogy felsőbb körökben megadták rá a "kilövési engedélyt".

Ángyán József ismét kihangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság jövőjét a családi gazdaságok jelentik, kisebbek és nagyobbak egyaránt, ezek a gazdasági egységek viszont csak akkor lehetnek versenyképesek a piacon, ha szövetkeznek egymással.

Szerinte a magyar mezőgazdaság egy ilyen irányváltás nélkül a dél-amerikai utat járhatja be, ahol a nagy tőkés társaságok az uralkodók, és ők jelentik a meghatározó gazdasági erőt. Erre utaló jelek a volt államtitkár szerint már most felfedezhetők. Példaként említette, hogy az általa vizsgált három megyében - Baranyában, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Fejérben - átlagosan a bérbe adott állami földek 80 százalékát 24 gazdasági társaság szerezte meg. A kisebb gazdaságok - megyétől függően - 15-25 százalék bérelhető földhöz jutottak.

Kialakulóban van Magyarországon egy új, a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz köthető oligarcha, nagytőkés réteg, amelynek csak a piaci pozíciók fontosak - tette hozzá. Ángyán példaként hozta, hogy van olyan cég, amely a hungarikumnak mondott áruját 51 százalékban Németországban beszerzett alapanyagból állítja elő, a cégcsoport működését pedig egy Szingapúrban bejegyzett offshore cég fogja össze.

Szabó Rebeka arról beszélt, hogy a - külföldön földzsákmányolásnak nevezett - földszerzés folyamata Magyarországon is elkezdődött. Ezt szerinte civil összefogással meg kell akadályozni, hogy a magyar termőföld ne az új földesurak, oligarchák kezébe kerüljön, hanem fel lehessen építeni a fenntarthatóság elvére épülő magyar mezőgazdaságot.

José Bové azt hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-önrendelkezésre minden országnak joga van. Ez azt jelenti, hogy minden állam szabadon gondoskodhat lakóinak élelmiszer-ellátásáról külső beavatkozás nélkül. Elmondta: adatai szerint Magyarországon az agráriumban száz nagy cég annyi támogatást kap, mint 140 ezer kisebb termelő, ami szerinte tarthatatlan.