Nem biztos, hogy olcsó lesz a közoktatási intézményeket fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) rendszere, a tervezett költségvetésében pedig nem látni, hogy mindenre lenne pénz - mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke a testület keddi budapesti ülésén.
Pokorni Zoltán szerint a szervezet 407 milliárdos jövő évi költségvetése és a pedagógusok előreláthatólag 570 milliárd forintra tervezett 2013-as bérkifizetése között "lyuk van", még azzal is számolva, hogy az egyházi és alapítványi fenntartású iskolák tanárainak bérét nem a KIK-en keresztül fizetik ki. Mint közölte, az ellátandó feladat jóval többnek tűnik, mint amennyire pénz van.
Megemlítette, sok esetben nem lesz könnyű a dologi kiadásokat különválasztani a pedagógiaiaktól, mert míg előzőek az önkormányzatok, addig utóbbiak az állam költségvetését terhelik. Felvetette azt a kérdést is, hogy ha a KIK "elviszi" az önkormányzatoktól az addigi oktatási referenseket, akkor ki látja majd el a településeken az ifjúsági, közművelődési és sportfeladatokat, mivel ezek a szakemberek rendszerint ezt a munkát is elvégzik. Rámutatott: az állami feladatellátás mellett az egyik legfontosabb érv az, hogy ezáltal lehetővé válik az iskolák közötti színvonalbeli különbség csökkentése.
Hiller István volt szocialista oktatási miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy a KIK létrehozása "elhibázott irány", ez a rendszer pedig "nem csiszolható", amit működésképtelennek, életidegennek nevezett, és szerinte az iskolák közötti színvonalbeli különbséget sem tudja kiegyenlíteni. Meglátása szerint "nincs rendben a költségvetése sem, (...) a számok nem jönnek ki", és jelentős forráskivonásra és személyi állománycsökkentésre lehet számítani a szerkezetváltással. Mivel az iskolának semmilyen gazdálkodási joga nincs, ezért még az is problémát jelent majd, hogy ki veszi meg a bélyeget a levelekre, amelyeket az iskoláknak ki kell küldeni - hangoztatta.
Marekné Pintér Aranka elmondta, hogy a jövő évi költségvetés előzetes sorai szerint a KIK 407 milliárd forinttal gazdálkodhat, s a tanév közbeni váltásnak nem szabad, hogy kihatása legyen a pedagógiai munkára. Azt mondta, a tankerületek alkalmazottainak létszáma előreláthatóan 5-10 lesz az ellátandó feladatoktól és az intézményszámtól függően, a megyeközpontokban 20-25 fős stábok dolgoznak majd, a KIK pedig mindössze 5 százalékos menedzsmenttel számol.
Beszámolt arról, hogy 198 tankerület élére neveznek ki a közeljövőben tankerületi igazgatókat, ők felelnek a zökkenőmentes átadás-átvételéről, melynek segítésére azonban jogi szabályozásra lenne szükség. A január 1-jei intézményátvétel során a tankerületi rendszer a járásokhoz igazodik, de a vagyon nem kerül át az önkormányzatoktól, az iskolák üzemeltetése náluk marad, s egyebek mellett az étkeztetés finanszírozása önkormányzati feladat marad - jegyezte meg.
A megbízott elnök kiemelte, hogy a kistelepüléseken, ahol eddig nem volt oktatási szakember, előrelépést jelent a váltás, mert lesz kihez fordulni tanácsért, szakmai segítségért, az igazgatók pedig a pedagógiai munkára koncentrálhatnak, s nem kell azzal foglalkozniuk, hogyan szereznek pénzt az iskolák működtetésére. Meglátása szerint jogszabályban kell rögzíteni az önkormányzat és az iskolák közötti együttműködés feltételeit is - tette hozzá. Hangsúlyozta: a költségvetési átcsoportosítások eredményeként a már működő oktatási, iskolai programokra is "figyelnek" majd.
Képviselői kérdésekre elmondta: az iskolák nem maradhatnak teljesen pénz nélkül, az igazgatónál kell lennie ellátmánynak, amivel a sürgős beszerzéseket végrehajtják. Ígéretet tett arra is, hogy a januári pedagógus bérkifizetésben nem lesz fennakadás.
