Joghézagot érzékel az egyéni jogvédelemben a Kúria önkormányzati tanácsa, ezért úgy vélik, bővíteni kellene az indítványozók körét - hangzott el a legfelsőbb bírói fórumon tartott sajtóbeszélgetésen.
Az év elejétől az önkormányzati rendeletek normakontrollját már nem az Alkotmánybíróság (Ab) végzi az alaptörvény alapján, hanem a Kúria önkormányzati tanácsa, törvények alapján. A több tízezer önkormányzati rendeletből fél év alatt mindössze néhány tucatnyinak a felülvizsgálatát kezdeményezték az új bírói fórum előtt. Az indítványok között van építés- és lakásüggyel, szociális ellátással, helyi adókkal és közterület-használattal kapcsolatos önkormányzati rendelet.
Az április 1-jén létrejött háromtagú tanács elnöke Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője, két bírája pedig Marosi Ildikó és Balogh Zsolt, korábban mindketten az Alkotmánybíróságon dolgoztak.
Balogh Zsolt a sajtóbeszélgetésen elmondta: "megváltozott az 1989-es elképzelés", amely szerint minden jogszabály - nemcsak a törvények, hanem a különféle alacsonyabb rendű jogszabályok, például rendeletek - vizsgálata az Ab-hoz tartozik, és minden egyedi államigazgatási határozat, konkrét ügyben született hatósági döntés felülvizsgálata a közigazgatási bírósághoz. Ez a szabályozás létrejötte óta szakmailag vitatott volt, sokak szerint az önkormányzati rendeletek jogszabályok ugyan, de felülvizsgálatukat praktikusabb a közigazgatási bíróságokhoz telepíteni.
"Nem kis alkotmánybíráskodás", hanem az európai gyakorlatban sok évtizede jól bevált közigazgatási bíráskodás, amit a Kúria önkormányzati tanácsa végez. Feladata az önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgálata konkrét ügyekkel kapcsolatban - mondta Marosi Ildikó.
A tanács megsemmisítheti a törvénysértőnek ítélt önkormányzati rendeleteket, ha pedig mulasztásos törvénysértést állapít meg, rendeletalkotási kötelezettséget írhat elő az önkormányzatnak szoros, 30-60 napos határidővel. A tanácsnak az elé kerülő ügyekben 90 vagy legfeljebb 120 napon belül kell döntenie.
"Egyelőre nincs ügydömping" - jegyezte meg Balogh Zsolt.
A tanács létrejötte óta eltelt fél évben mindössze néhány tucatnyi önkormányzati rendelet felülvizsgálatát kezdeményezték, továbbá a hatáskörváltozás miatt átvettek az Ab-tól mintegy félszáz korábbi hasonló ügyet. Figyelembe véve azonban, hogy az évi mintegy 200 új törvénnyel kapcsolatban az Ab-hoz hány indítvány érkezik, a több tízezer önkormányzati rendelettel összefüggésben a vártnál kevesebb indítvány érkezett a Kúriára, aminek többféle oka lehet - mondta a szakember.
Az új jogintézményt jelenleg csak a kormányhivatalok, illetve a konkrét perekben önkormányzati rendeleteket alkalmazó bírák vehetik igénybe oly módon, hogy a Kúria önkormányzati tanácsához fordulnak a rendelet törvényességének kérdésében. Ez a lehetőség azonban egyelőre még a jogi közvélemény és az indítványozásra jogosultak körében sem eléggé ismert. Ráadásul a bírák általában nem szeretnek "kiszólni" a rájuk bízott eljárásokból, amennyire lehet, igyekeznek önállóan megoldani a jogvitákat. A kormányhivatalok pedig a jelenlegi időszakban nyilvánvalóan leterheltek az önkormányzati rendszer jelentős átalakítása, a járások létrehozása miatt - mondta a bíró.
Marosi Ildikó hozzátette: álláspontja szerint azért is kevés az ügy, mert hiányzik az indítványozói körből a közvetlenül érintett állampolgár. Jelenleg ezek az emberek vagy a kormányhivatalhoz fordulhatnak, vagy a bírósághoz. A bíró fordulhat a Kúriához, ha ő törvénysértőnek tartja az alkalmazandó önkormányzati rendeletet. Az érintett embereknek arra nincs lehetőségük, hogy a kifogásolt önkormányzati rendeletet közvetlenül a Kúria előtt támadják meg.
Ez joghézag az egyéni jogvédelemben. Nyitni kell az indítványozói kört - véli Balogh Zsolt. Szerinte az érintett állampolgárok mellett az alapvető jogok biztosának kellene még lehetőséget adni arra, hogy az önkormányzati rendeletek ügyében a Kúriához fordulhasson.
Az eddig elbírált ügyek közül a kúriai háttérbeszélgetésen felvetődött az az Érpatakon megalkotott szabályozás, amely a szociális segély, lakhatási támogatás feltételéül szabja, hogy a kérelmező és a vele egy háztartásban élők betartsák az alapvető higiéniai normákat, azaz tisztálkodjanak. A rendelet hivatkozik "a többségi társadalom elvárásaira". A tanács a rendelet több pontját megsemmisítette. A hírek szerint van olyan önkormányzati rendelkezés is, amely pénzbüntetéssel szankcionálja a kirívóan közösségellenes magatartások között például a főtéren "elkövetett" csókolózást.
Mindezek az esetek felvetik a magánszféra autonómiájának és a közhatalom szabályozási körének dilemmáját, például azt, hogy egy helyi önkormányzat milyen mértékig szólhat bele az emberek, családok magánéletébe - vélekedtek a szakemberek.
Marosi Ildikó felvetette azt is: egyelőre kérdéses, hogy a tanácsnak mennyire van lehetősége az önkormányzati autonómia oltalmazására a végrehajtó hatalommal szemben, amire jogállami keretek között szükség van, hiszen a végrehajtó hatalom csak szűk körben írhat elő kötelezettségeket a helyi hatalom számára. Az európai jogfejlődés iránya pedig egyértelműen az, hogy a közigazgatási bíráskodás idővel nem csupán az önkormányzati, hanem az államigazgatási rendeletalkotás felülvizsgálatára is kiterjed.
Miért vett meg egy nagy múltú, de veszteséges üzletláncot? Mit kellene csinálni ahhoz, hogy ne legyen méregdrága egy croissant? Mi a legnagyobb baj azzal, hogy a Balatonon még mindig ugyanúgy sütik a lángost? És miért nem érdemes mindenkinek akciózni a tejfölt? Andrejszki Richárddal, a Chef Market tulajdonosával beszélgettünk annak kapcsán, hogy cége a Culinaris új tulajdonosa lett.
A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit.
A 11 éves kisfiú halálát okozó parazita jelenlétét egyelőre nem erősítették meg.
Ismét nyomon lehet követni, hogy mennyit késnek a vonatok.
Egyesével hívták be a munkásokat hétfőn, tömött sorokban várták a sorsukat vasmű bejárata előtt.
