A bíróság kimondta: a cég a gátszakadással összefüggésben megsértette a felperesek, azaz az iszapkatasztrófa károsultjainak emberi méltósághoz, magánlakáshoz, testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogait. A két közbenső ítélet az első alkalom, hogy bíróság megállapította a cég kártérítési felelősségét az iszapkatasztrófa okozta károkkal összefüggésben.

A bíróság a cég tevékenységét veszélyes üzemnek minősítette, s a bizonyítási eljárás során azt is megállapította, hogy az környezetet terhelő, környezetet veszélyeztető tevékenységet folytatott. A bíró hangsúlyozta: ilyen létesítmény üzemeltetése esetén csekély hiba vagy mulasztás is előre felbecsülhetetlen méretű károkat tud okozni.

A törvényszék kimondta: a gátszakadás több ok együttese miatt történt. Ilyenek voltak a többi között a létesítmény építésével, karbantartásával kapcsolatosan feltárt hiányosságok, az altalaj vizsgálatának hiánya, a tervezési, alapozási és állékonysági vizsgálatok hiányosságai, a nem megfelelő gátépítési technológia alkalmazása, továbbá a nátronlúgos csurgalékvíz hatására bekövetkezett talajtörés.

A bíróság megállapította, hogy ezek az okok nem a cég veszélyes üzemi tevékenységén kívül eső és elháríthatatlan okok voltak, így a cég felelőssége a gátszakadás következtében bekövetkezett károkért fennáll. A közbenső ítéletek egyik esetben sem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet fellebbezést benyújtani. 

Az első perben hárman nyújtottak be keresetet a Mal Zrt. ellen. A vörösiszap-áradat a lakásban érte őket, az életveszély elől a ház mögött álló fára, majd a tetőre menekültek. Egyikük akkor nyolc hónapos terhes volt. A menekülés közben a maró anyag égési sérüléseket okozott a testükön. A keresetük szerint az otthonuk lakhatatlanná vált, a katasztrófa feldúlta a családjuk nyugalmát, az életük ellehetetlenült, ezért a személyhez fűződő jogaik megsértésének megállapítását kérik, és azt, hogy az alperest kötelezzék 12 millió forint, nem vagyoni kártérítés megfizetésére. 

A második eljárásban egy kolontári család perli a céget mintegy 20 millió forintra. Nekik is lakhatatlanná vált az otthonuk, továbbá a termőföldjeik használhatatlanná váltak. A katasztrófa következtében egy hozzátartozójuk, egy 82 éves asszony életét vesztette. 

Magyar Gábor, a második perben a családot képviselő ügyvéd a tárgyalás után arra az újságírói kérdésre, hogy milyen kihatással lehetnek ezek a közbenső ítéletek a többi, folyamatban levő ügyre, azt mondta: a jogalap tekintetében irányadók ezek a döntések. A jogi képviselő - aki arra számít, hogy a közbenső ítélet ügyében az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik - több tucat perről beszélt, amelyekben többmilliós kártérítéseket követelnek a károsultak.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. 

Az ügyészség az ügyben halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat 15 terhelttel szemben. A vádlottak annak idején valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottjai voltak. A vádirat szerint a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához.