Az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása - mondta ki keddi ítéletében a luxembourgi székhelyűű Európai Bíróság, amely sürgősséggel tárgyalta az ügyet.

A magyar kormány tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának ítéletét, egyebekben nem kívánja kommentálni a döntést - reagált a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az Európai Bíróság döntésére. Orbán Viktor miniszterelnök délután, a libanoni kormányfővel tartott sajtótájékoztatón egy kérdésre azt mondta: "Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják". Ezzel arra utalt, hogy a kifogásolt jogszabályt korábban már a magyar Alkotmánybíróság megsemmisítette. Orbán Viktor részletek említése nélül annyit mondott, hogy a kormány javaslatokat fog tenni a helyzet megoldására.

Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke (a Pécsi Ítélőtábla vezetője) a hvg.hu érdeklődésére azt mondta: várható volt, hogy ilyen ítélet születik. Részleteket a leírt, részletes indoklás ismeretében tudnak mondani, mert abból derül majd ki, hogy milyen jogalkotói követelményeket állít a Bíróság a magyar parlament elé. A bírák számára Makai szerint elfogadható lenne a 65 éves korhatár, ha ahhoz egyéb, átmeneti rendelkezések is tartoznának, például a nyugdíjba vonuló bírák átmeneti pótlékáról.

Nincs igazi magyarázat

A Bíróság indoklása szerint az érintett bírók "megalapozottan számíthattak arra", hogy 70 éves korukig hivatalban maradhatnak. A korhatár leszáállítása viszont "hirtelen és jelentősen" változtatott ezen, olyan átmeneti rendelkezések nélkül, amelyek biztosították volna az érintettek "jogos bizalmának védelmét". A közlemény kiemeli, hogy a bírák nyugdíja legalább 30 százalékkal alacsonyabb, mint az illetményük, így anyagi kár is éri őket.

Fazekas István

A Bíróság megállapította azt is, hogy a bírók korhatárának nyolc évvel történő leszállítása - szemben a magyar kormány védekezésével - nem minősül olyan intézkedésnek, amely a közszolgálatban dolgozók nyugdíjkorhatárnak egységesítését célozná. Feltűnő az is, hogy az általános nyugdíjkorhatárt 2014-től, nyolc év alatt vezetik be, míg a bírók korhatárát egy év alatt lecsökkentették.

A Bíróság szerint a magyar szabályozás nem alkalmas annak a célnak az elérésére sem, hogy "kiegyensúlyozottabb korstruktúra” jöjjön létre a bírói és ügyészi pályán, hiszen a fiatalabb jogászok csak 2012-ben léphetnek be tömegesen ezekre a pályákra, a cserélődés ritmusa már "radikálisan lassulni fog 2013-ban", hiszen akkor már kevesebben mennek nyugdíjba.

A Bíróság megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette a foglalkoztatás során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel a nemzeti szabályozás olyan eltérő bánásmódot eredményez, amely nem alkalmas az elérni kívánt célok megvalósítására, illetve ahhoz nem szükséges, és így ellentétes az arányosság elvével.

Alaptörvénybe vésték

A bírák 62 éves korban történő kötelező érvényű nyugdíjazásáról szóló jogszabály az év elején lépett életbe, annak ellenére, hogy azt az Európai Bizottság, és az Európa Tanácshoz tartozó Velencei Bizottság is kritizálta, diszkriminatívnak tartotta. A kormány álláspontja mindvégig az volt, hogy mivel a kötelezettség nem csak a bírókat érinti, ezért nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést.

Az ellenzék, és emberi jogi szervezetek is azért bírálták a kormányt, mert a bíráskodás gyökeres átalakítása mögött politikai szándékokat láttak. Ennek része volt szerintük, hogy az Országos Bírói Hivatal létrehozásával minden eddiginél központosítottabb bírói szervezet jött létre, ahol a szakmai előmenetel gyakorlatilag egy személyben az OBH elnökétől, Szájer József feleségétől függ, aki maga dönthet különböző ügyek kiszignálásáról más bíróságokra is – mint az történt például a BKV-perben. A kormány ugyanakkor – mint azt Navracsics Tibor igazságügyi miniszter többször is kifejtette – „költségvetési kérdésként” kezeli a nyugdíjazás ügyét.

Túry Gergely

A törvény elfogadása után az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult, miközben Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá. Az érintettek közül többen munkaügyi pert indítottak, szeptemberben Zalaegerszegen a bíróság két kaposvári bírót visszahelyezett hivatalába, kimondva a felmentések jogellenességét. Időközben Áder János további mintegy negyven bírót mentett fel.

Az Alkotmánybíróság végül alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a jogszabályt, ezt követően Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember elején terjesztette a parlament elé a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat, majd október 9-én vissza is vonta azokat. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ezt azzal indokolta, „a kormány mind eljárásjogi, mind tartalmi szempontból szeretné, ha újrakezdődhetne a parlamenti vita”.