Soha nem bírálta a diákokat azért, mert az utcára vonultak, a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral szemben alkalmazott hangnem "nem nagyon kedves", az viszont "teljesen normális", hogy a diákok tüntetnek - mondta a miniszter az Axel Springer lapkiadó vállalat klubjában, Összeveszett barátok címmel rendezett vitán.

Hozzátette, úgy gondolja, lesz "egy második fordulója" a kormány és a felsőoktatási hallgatók közötti tárgyalásoknak.

A miniszter vitapartnere Dalos György magyar író, történész volt, aki a tüntetésekkel kapcsolatban azt mondta, a Fidesz diákszervezetként indult, az utcán demonstrált a szocialista-liberális kormánynak a jelenlegihez hasonló kilencvenes évekbeli reformja ellen, és népszavazást is szervezett a tandíj ellen, most pedig a korábbi politikájának éppen az ellenkezőjét képviseli.

A vitán az oktatáspolitika a kormány tevékenységére vonatkozó nemzetközi bírálatokkal kapcsolatban is előkerült. Balog Zoltán az mondta, nemigen tud mit kezdeni az általánosító diskurzusokkal, például azzal, hogy demokrata-e a magyar kormány. Amikor viszont konkrét ügyekről van szó, lehet értelmes párbeszédet folytatni.

Érdemes beszélni például arról, hogy az iskolarendszer a szegényeket és a romákat vajon inkább kirekeszti, vagy befogadja, és hogy az előző, szocialista kormány ebben az ügyben jobb politikát követett-e. Hozzátette, többször cserélt eszmét elődjével, az MSZP-s Hiller Istvánnal. A szocialista kormány a romapolitikában több téren jó irányba indult el - jelentette ki.

Dalos György ezzel összefüggésben megjegyezte: az előző kormány tevékenységét méltató miniszteri kijelentést megelőzően nem hallott mást, csak azt, hogy a szocialisták korruptak, hataloméhesek és kommunisták, holott a normális politikai légkörhöz az is hozzátartozik, hogy "a mások érdemeit is elismerjük".

A kedd esti vitát felvezető rövid előadásában Balog Zoltán arról beszélt, hogy a 2010-es választáson szerzett kétharmados parlamenti többséget a kormány radikális átalakítások elindítására használja, amire azért van szükség, mert 22 évvel a rendszerváltás után a szabadság és a demokrácia sokaknak csak igazságtalanságot és szegénységet jelent.

A Magyarországra és a kormányra irányuló nagy figyelem és a bírálatok okait elemezve egyebek között kifejtette: az Európában szinte példa nélküli kétharmados többségben sokan az ország átalakítására kínálkozó esélyt látják, sokan viszont veszélynek tartják azt. Ugyancsak fontos elem, hogy átalakulóban van az Európai Unió, és számos problémáról azért vitáznak Magyarországgal összefüggésben, mert valójában európai problémákról van szó.

Szerinte a kétharmados többséggel kapcsolatos aggodalmak alaptalanok, Magyarország továbbra is jogállam.

Dalos György azt mondta, Magyarországon az értelmes, demokratikus vitára nincsen lehetőség, mert a politika és a média átitatódott a gyűlölet kultúrájával. Ennek fő oka, hogy a rendszerváltoztatás után szőnyeg alá söpörték a konfliktusokat, az átalakítás túlságosan "kedélyes" légkörben ment végbe, az utóbbi években azonban ezek a konfliktusok felszínre törtek, és maradandó sebeket okoznak.

A kormányzat politikája tovább rontja a helyzetet, mert képviselői "még egy kávéra sem hajlandóak leülni" a demokratikus erőkkel, a közállapotokra így leginkább az jellemző, hogy "nincs háború, de béke sem" - tette hozzá.

Balog Zoltán a vitában hozzátette, még mindig "a rendszerváltás harcait vívjuk", hiszen az 1989 előtti rendszer emberei ideológiai hatalmukat gazdasági hatalommá alakították át. A megosztottság egyik oka szerinte az, hogy az SZDSZ "bűnbe esett", amikor 1994-ben koalícióra lépett az állampárt utódszervezetével.

Szerinte a megosztottsághoz az is nagyban hozzájárult, hogy 2006-ban a kormány "rendőrsereggel tört a tüntetőkre", amire 1956 óta nem volt példa.