„Pártérdekekre való tekintet nélkül kell az államot működtetni” – szabta meg a feladatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn, amikor ünnepélyes keretek közt esküt tettek a január 1-től felálló járási hivatalok vezetői. Navracsics szerint a most kinevezett járási hivatalvezetőknek elsősorban a polgárokat, a közjót kell szolgálniuk, saját karrierszempontjaikat pedig a közérdekeknek kell alárendelniük.

A 175 vidéki járás és 23 fővárosi kerületi hivatal vezetőjének listája alapján a többségnek nem okoz majd gondot eleget tenni a miniszteri utasításnak, hiszen a legtöbben más közigazgatási posztról kerülnek a járási hivatalok élére, 60-an például eddig jegyzők voltak. Van ugyanakkor a frissen kinevezett hivatalvezetőknek egy kisebb része, akik egyértelműen politikai pozícióból kerülnek a posztjukra.

Mivel 2014-ben már csak 199 parlamenti képviselőt választanak a jelenlegi 386 helyett, a kormánypárti frakciókban már idén év elején felmerült az igény arra, hogy egyes képviselők járási hivatalvezetői posztokra vonulhassanak vissza az aktív politizálástól. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egy ideig ellenállt a nyomásnak, de végül bele is ment, hogy ne kelljen jogi diploma a hivatalvezetőknek (elég bármilyen felsőfokú végzettség, a jogászi végzettséget csak a helyettesektől várják el).

Résnyire nyílt a hátsó ajtó

A hvg.hu-nak egy önkormányzati vezető azt mondta, hogy a legtöbben a 2010-ben parlamentbe került, első ciklusukat töltő képviselők közül szerettek volna hivatalvezetők lenni, de a KIM nem engedett abból, hogy a járási hivatalvezetőknek legalább öt év közigazgatási gyakorlattal kell rendelkezniük. Ez a követelményt annak ellenére bezárta a kaput sokak előtt, hogy idén nyáron elfogadták: „az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség ellátása is” közigazgatási gyakorlatnak számít.

Néhány képviselő számára ugyanakkor még így is visszavonulási lehetőséget biztosít a járási hivatalvezetői poszt, ráadásul ez a két pozíció csak a 2014-es választások után lesz összeférhetetlen, így bő másfél évig egyszerre lehetnek képviselők és járási hivatalvezetők (a polgármestereknek ezzel szemben le kell mondaniuk a posztjuktól, ha hivatalvezetők lesznek). A lista alapján főleg néhány veterán, több ciklus óta a parlamentben ülő képviselő számára nyújt lehetőséget a járási rendszer.

Bodó Imre, a Szegedi járás hivatalvezetőjének például Tiszasziget polgármesteri posztjáról le kell mondania, de egyéni választókerületben szerzett parlamenti mandátumát megtarthatja. Bodó a Tessedik Sámuel Főiskolán szerzett oklevelet, majd a Corvinus Egyetem politikai szakértő másoddiplomás képzését is elvégezte. Még 1998-ban csatlakozott a Fideszhez, ebben az évben választották először polgármesterré. 2006-ban lett először képviselő, akkor még a megyei listáról. Előbb a mezőgazdasági bizottság tagja volt, majd 2010 óta a fenntartható fejlődés bizottságban dolgozik. A kevésbé aktív képviselők közé tartozik, ebben a ciklusban 22-szer szólalt fel.

Fülöp István, a Mátészalkai járás hivatalvezetője eredetileg matematika-rajz szakos tanárként végzett, majd református hitoktatói diplomát, illetve közoktatási vezető oklevelet is szerzett. 1990 óta politizál a mátészalkai önkormányzatban, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlésben, amelynek 2006 és 2008 közt az elnöke is volt. 2002 óta folyamatosan képviselő (először még MDF-es színekben, majd 2005-től már fideszesként), mindhárom választáson egyéni választókerületben szerzett mandátumot. Az elmúlt tíz évben volt tagja a rendészeti, a szociális és az alkotmányügyi bizottságnak is, 2010 óta a fenntartható fejlődés bizottságában dolgozik.

Karakó László, a Nagykállói járás hivatalvezetője államigazgatási főiskolát végzett, majd jogi diplomát szerzett. 1990 óta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gávavencsellő polgármestere (erről a posztról le kell mondania), 2001-ben alapította a helyi Fidesz-csoportot. 2002-ben választották először parlamenti képviselővé, akkor az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak volt tagja. 2006-ban nem lett képviselő, de 2010-ben ismét egyéni képviselőként került vissza az Országgyűlésbe. Jelenleg a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja, és mindössze 11-szer szólalt fel, de idén még egyszer sem beszélt a plenáris ülésen.

Lakatosné Sira Magdolna, a Fehérgyarmati járás hivatalvezetője ötgyermekes édesanya, 1996 óta Túristvándi polgármestere. 2003-ban igazgatásszervezői, 2006-ban pedig településmenedzsment és városgazdálkodási szakértői oklevelet szerzett. Annyiban kilóg a sorból, hogy csak 2006 óta tagja a Fidesznek, 2009 óta a KDNP-nek is. 2006-ban lett tagja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlésnek, 2010-ben megyei listáról került a parlamentbe. Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság tagja, eddig összesen 36-szor szólalt fel.

Ódor Ferenc, az Encsi járás hivatalvezetője állatorvos végzettségű, 1993 óta tagja a Fidesznek. 1990-tól 1998-ig Garadna polgármestere, majd 1998 és 2002 közt, illetve 2006 és 2010 közt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke volt. 1998 óta parlamenti képviselő, minden választáson egyéni választókerületben szerzett mandátumot. Hosszú pályafutása alatt sokféle területen dolgozott, jelenleg az egészségügyi és a mezőgazdasági bizottság ragja. Ebben a ciklusban 46-szor szólalt fel.

Pichler Imre László, a Szigetvári járás hivatalvezetője eredetileg biológia-testnevelés szakos tanári végzettségű. 1989-ben még az MDF-ben kezdett politizálni, 1994 és 1998 közt tagja volt a szigetvári önkormányzat képviselő-testületének. 2002-ben egyéni választókerületben szerzett országgyűlési mandátumot, de 2004-ben szakított a Dávid Ibolya által vezetett párttal, 2005-ben átült a Fidesz-frakcióba. 2006-ban ismét önkormányzati képviselővé választották Szigetváron, majd 2010-ben első fordulós győzelemmel tért vissza a parlamentbe. Az oktatási, tudományos és kutatási bizottság tagja, ebben a ciklusban 60-szor szólalt fel.

Fehérvári Tamás, a Dombóvári járás hivatalvezetője műszaki tanár, illetve vízilabdaedző végzettségű. Jelenleg nem tagja az Országgyűlésnek, de 1998-tól 2010-ig a Fidesz képviselője volt. Még 1989-ben lépett be a pártba, 1990-1998-ig a dombóvári képviselő-testület tagja volt. 2006-ban a Tolna megyei listán szerzett mandátumot, a parlamentben a környezetvédelmi bizottság tagja volt, 23 felszólalással a kevéssé aktív képviselők közé tartozott. 2010 után néhány hónapig tanított, majd a munkaügyi központ dombóvári kirendeltségének vezetője lett.

Nem képviselők, de politikusok

A parlamenti képviselők mellett több polgármester is járási hivatalvezető lesz, ezért posztjuk betöltésére jövőre időközi választásokat kell kiírni. A Tamási járás hivatalvezetője például Porga Ferenc, Regöly polgármestere lesz, aki fideszes színekben tagja a Tolna megyei közgyűlésnek is. A Pásztói járás hivatalát Zsiga Tamás, Egyházasdengeleg polgármestere vezetheti, aki szintén megyei képviselő a Nógrád megyei közgyűlésben. A Bács-Kiskun megyei Jászszentlászló szintén fideszes polgármestere, Kiss Melinda is inkább a Kiskunmajsai járási hivatalvezetői posztot választotta.

Legalább két helyen alpolgármesterek lépnek a járások élére: a Hajdú-Bihar megyében található Berettyóújfalui járás élére Pálfi Anikót, Berettyóújfalu eddigi fideszes alpolgármesterét nevezték ki. A budapesti XIX. kerület hivatalvezetője a jogász végzettségű Kovács Bence lesz, aki jelenleg a kispesti önkormányzat nem képviselő alpolgármestere, a Fidesz jelöltjeként.

A Salgótarjáni járásban Skuczi Nándor lesz a hivatalvezető, aki jelenleg a Nógrád megyei önkormányzat elnöki kabinetjében dolgozik politikai főtanácsadóként. Hivatalvezetői kinevezést kapott a Hajdúnánási járás élére az az Orosz Erika is, aki jelenleg kiadóvezetőként dolgozik a Hajdúdorogi Újságnál, amely korábban kiretusálta egy fotóról a helyi polgármestert, a szocialista Csige Tamást.