Nyolc mondatban foglalta össze édesapja egykori titkosszolgálati tevékenységére vonatkozó információit és mondanivalóját Szőcs Géza erdélyi magyar költő, volt kulturális államtitkár. "Édesapám, Szőcs István kolozsvári kritikus és kultúrhistorikus a pártállam idején együttműködött a román titkosszolgálattal" - írta az első pontban.

Hozzátette, hogy "ez az Esterházy Péter tollára kívánkozó történet azt eredményezte, hogy némely médiafelületen már többet foglalkoztak vele, mint az erdélyi szellem hasonló helyzetbe kényszerült sok-sok kiválóságával összesen - mely tényről nem gondolhatom, hogy személyemtől elválasztható volna".

A Krónika november végi beszámolója szerint Könczei Ádám néprajzkutató, az erdélyi táncházmozgalom megalapítójának megfigyelési dossziéjából derült ki, hogy Szőcs István is fedőnéven jelentett a Securitáténak. A néprajzkutató lánya, Könczei Csilla blogján közzétette a Securitate Irattárát Vizsgáló Tanácstól (CNSAS) kapott jelentést is.

A dokumentumok szerint Szőcs István Rusz Péter néven írt jelentéseket a politikai rendőrségnek. Könczei Csilla szerint Szőcs Géza apját többször is szembesítette a dokumentumokkal. Nem tagadta, hogy ő a jelentések szerzője, de közölte, a nyilvánosság előtt nem vállalja ügynöki múltját.

Szőcs Géza szerdai közleménye szerint "ennek a sajnálatos együttműködésnek magam is célszemélye, ha úgy tetszik, áldozata voltam, mint ezt saját megfigyelési dossziém átlapozásakor megállapíthattam". Azt írja, "apám rólam szóló jelentéseit ugyan inkább a paródia műfajába sorolnám - de nem tudhatom, másoknak, más esetekben mennyit ártott ténylegesen, akár volt benne ártó szándék, akár - mint feltevésem és meggyőződésem - nem volt".

Szerinte ez a történet is "jól illusztrálja, miféle erkölcsök és viszonyok uralkodtak az apát és fiút, férjet és feleséget, testvért és testvért egymás ellen fordító román pártállamban, s hogy miért volt elkerülhetetlen szembefordulnunk a diktatúrával".

Ezért a közlemény szerint fontosnak tartja leszögezni: "fogalmam sincs, mennyi bűnt követett el életében apám (meg nagyapám, dédapám, ükapám és szépapám) - de bármennyit is, íróként is és politikusként is föltett szándékom jóvátenni (ha teljesen nem lehet, akkor részben) az általuk elkövetett botlásokat, hibákat, vétkeket és bűnöket. Az utolsó pontban hozzátette, "ha mindannyian így teszünk, virágzó országot fogunk tudni építeni együtt".