Akár 70 ezren is tanulhatnának ingyen a kihirdetett kapacitások alapján, már ha ezt az egyetemek is engedik, és a diákok is jól taktikáznak. A kormány ugyanis a hallgatók követeléseinek engedve azt ígérte, hogy jövőre 55 ezren tanulhatnak ingyen, igaz, három feltételt is támasztott: érjék el a 240-es ponthatárt, írják alá a hallgatói szerződést, és az egyetemek is hirdessenek ennyi helyet.

Ezeknek a követelményeknek az átgondoltsága kétséges, különösen igaz ez az elsőre, hiszen az alapján akár az is előfordulhat, hogy minden jelentkező bejut arra a helyre, ahova jelentkezett, függetlenül attól, hogy a korábbi években támasztott felvételi követelményekhez képest ott lenne-e a helye. A december 31-én megjelent 2013-as felvételi tájékoztatóban az elmúlt évekhez hasonlóan a felsőoktatási intézmények megjelölték kapacitásaikat, így az ELTE magyar szakára 220-an is bekerülhetnek, miközben tavaly első helyen majdnem ennyien, 239-en jelentkeztek, ám mégis csak 90-en jutottak be a meglehetősen magas ponthatár miatt.

16 szakon több százezres lesz a tandíj

A felvételi tájékoztató önmagában egyelőre egyébként éppen ezek miatt nem nyújt sok kapaszkodót a felvételizőknek, várhatóan a január végén megjelenő pótkötet tartalmazza majd a pontos kondíciókat. Ám a szülők addig is számolhatják a félretett pénzüket, hogy a jogásznak vagy közgazdásznak készülő gyerekeik tandíját képesek lesznek-e fizetni. A tájékoztatóban ugyanis nyilvánosságra hozták annak a 16 szaknak a tandíjait, amelyet az állam nem támogat. A kormány szerint ugyanis ezen szakok piacképesek, és az onnan kikerülők olyan bért kapnak, amelyből vissza tudják fizetni a tandíjat.

Ilyen a gazdálkodási és menedzsment, amire 2011-ben még 10 137 ember jelentkezett (közülük 2366-ot vettek fel államilag finanszírozott képzésre), és még a keretszámok radikális megvágása után, 2012-ben is 4769-en adták be a jelentkezésüket. Ezt az alapszakot idén összesen 36 helyen hirdetik meg (van olyan intézmény, amelynek több karán párhuzamosan is folyik ilyen képzés).

Tüntettek a diákok, 16 szak tandíjas maradt

Túry Gergely

Nappalin, magyar nyelvű képzésen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) gazdasági képzése a legdrágább, ott ugyanis 300 ezer forintba kerül egy félév. A hét félév elvégzése után összesen kétmillió-egyszázezer forintba kerül a „közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakos” diploma.

A Corvinus Egyetemen ugyanezért 295 ezer forintot kell fizetni egy félévért a magyar nyelvű képzésen, míg angol nyelven félévente 350 ezret. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) budapesti képzésén 230 ezer forintot kér attól, aki kereskedelemre, marketingre, vagy számvitelre akar menni. Igaz, a zalaegerszegi intézményében már félévente 160 ezer forintért is lehet tanulni.

A bajai Eötvös József Főiskolán, a budapesti Gábor Dénes Főiskolán, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán és a Nyíregyházi Főiskolán félévente 150 ezer forintba kerül egy képzés. A legolcsóbb képzést a Tomori Pál Főiskola kínálja, ahol a budapesti és a kalocsai képzésen is félévente 130 ezer forintba kerül a gazdálkodási és menedzsment szak.

Turizmus-vendéglátás

A második legnépszerűbb szak a turizmus-vendéglátás volt az elmúlt években, amelyet most szintén a nem támogatott kategóriába soroltak: 2011-ben 7125-en, 2012-ben pedig 4118-an jelentkeztek. Ezt a képzést idén 16 intézményben indítják. A magyar nyelvű képzések közül a Corvinus Egyetemé a legdrágább, itt félévente 295 ezer forintot kell fizetni. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) a magyar nyelvű képzés 239 ezer forint, angolul ugyanez 374 ezer forintba kerül. Az Edutus Főiskolán 238 ezer forint egy félév.

A kihelyezett képzéseken valamivel olcsóbban meg lehet úszni: a BKF hódmezővásárhelyi képzése, illetve az Edutus Főiskola tatabányai képzése is 198 ezer forint félévente. Több intézményben ennél is olcsóbban lehet tanulni: a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi Illyés Gyula Karán, a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karán, a Nyíregyházi Főiskolán és a Károly Róbert Főiskolán már félévente 150 ezer forintért elérhető a turizmus-vendéglátás szak.

Pénzügy és számvitel

2011-ben 7137-en jelentkeztek erre a szakra (közülük 5597-en nappali képzésre), 2012-ben pedig annak ellenére is 3255-en (közülük nappali tagozatra 2428-an), hogy ekkor már nem volt állami finanszírozása a szaknak. Idén összesen 18 helyen hirdették meg ezt a képzést. A legdrágább a brit diplomát kínáló, államilag soha nem támogatott IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola angol nyelvű képzése, ami félévente 806 550 forintba kerül. A Corvinuson ezért is 295 ezer forint kérnek félévente a magyar nyelvű képzésért, a Wekerle Sándor Főiskolán 240 ezer forint, a BGF magyar nyelvű képzése 230 ezer forint, angol nyelven pedig 350 ezer forint.

A BGF zalaegerszegi képzése ugyanakkor már 160 ezer forintért elérhető. Veszprémben, a Pannon Egyetemen félévente 150 ezer forintot kell fizetni, akárcsak a Károly Róbert Főiskolán és a Szent István Egyetem békéscsabai képzésén. A legolcsóbb ezen a szakon is a Tomori Pál Főiskola képzése, ami Budapesten és Kalocsán is egyformán 130 ezer forintba kerül.

Kommunikáció és médiatudomány

Évek óta nagyon népszerű szak volt a kommunikáció és médiatudomány, ahová 2011-ben 5230-an, 2012-ben pedig 4161-en jelentkeztek. Ezt a szakot idén összesen 16 felsőoktatási intézményben hirdetik meg, mindenütt önköltséges formában. Az intézmények árai közt igen jelentős különbségek vannak.

A legdrágább, félévente 300 ezer forint a BME magyar és a Corvinus angol nyelvű képzése – utóbbi helyen a magyar nyelvű képzés félévente 190 ezer forintba kerül. Ennek feléért, 150 ezer forintért tanulhatnak a Kaposvári Egyetemen a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi Illyés Gyula Karán (az egyetem bölcsészkarán azonban már 190 ezer a kommunikációs szak tandíja), illetve az ELTE bölcsészkarán.

Jogász

A jogászképzés hagyományosan az egyik legnépszerűbb szaknak számított: 2011-ben a nappali képzések valamelyikét 3997-an jelölték meg, és 2012-ben is – amikor már alig volt állami finanszírozott hely – 2670-en adták be a jelentkezésüket nappali képzésre (jogász szakon hagyományosan sok a levelezős hallgató). Idén már egyáltalán nem indul támogatott jogászképzés, az ország különböző egyetemein összesen legfeljebb 2530 embert vehetnek fel önköltséges rendszerben.

A legolcsóbban a győri Széchenyi István Egyetemen tanulhatnak, ahol 165 000 forintért legfeljebb 150 hallgatónak hirdetnek képzést. A legdrágább képzést az ELTE jogi karán hirdetik, itt 450 férőhelyre juthatnak be azok a hallgatók, akik hajlandóak félévenként 247 000 forintot fizetni. A drága képzések közé tartozik a Pázmány Péter Katolikus Egyetemé is, ahol 230 ezer forintot kell fizetni félévente.

Andragógia

Az állami finanszírozást elvesztő andragógia (felnőttképzés) szintén népszerű szaknak számított: bár a keretszámok már 2011-ben is alacsonyak voltak, 3619-en jelentkeztek nappali képzésre, tavaly pedig 2086-en szerettek volna bejutni. Idén már csak önköltséges képzéssel indul andragógusképzés. A legolcsóbban, félévente 143 ezer forintért a Kaposvári Egyetemen, a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karán, a Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi, illetve a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karán és a Debreceni Egyetem Bölcsészkarán érhető el. A legdrágább képzést a Kodolányi János Főiskola andragógia szakán kínálják, félévenként 210 ezer forintért.

A felvételi huzavonáról az e heti, csütörtökön megjelenő HVG is beszámol.