Az idei év egy halálos autóbalesettel indult. A Heves megyei Poroszlónál január 1-je első perceiben egy ötven év körüli dunakeszi férfi autójával megcsúszott a gáton és a Tisza-tóba hajtva életét vesztette. Az éves statisztikákban mutatkozó kedvező tendenciák ellenére is rosszul folytatódott a január: a poroszlói, majd a Somogy megyében január 3-án történt halálos kimenetelű szerencsétlenséget követően az ország évek óta legveszélyesebbnek számító útján, a 4-es főúton, Karcagnál öt ember – köztük egy csecsemő – vesztette életét, egy moldáviai sofőr figyelmetlenségéből adódóan.

Az ORFK 2013-ban ezért a települési bűnözési térképekhez hasonlóan egy baleseti térképet is összeállított, hogy bemutassák: hol a legkockázatosabb autóba ülni, hogy „felhívják a közlekedők figyelmét azokra az útszakaszokra, kereszteződésekre, ahol a leggyakrabban fordulnak elő halálos balesetek”. A térkép és a rendőrségtől kapott adatok alapján a baleseti statisztikák évről évre javulnak, ám a kedvező folyamat ellenére évek óta ugyanazok az utak számítanak a legveszélyesebbnek.

Halálutak

A fővárostól a záhonyi határátkelőig vezető 4-es számú főút évek óta vezeti a legveszélyesebb utak listáját, 2010-ben is 22 ember halt meg itt. (Az utakra lebontott 2012-es adatok még nincsenek meg teljesen, csak a korábbi évre vonatkozóak.) 2006 és 2009 között a stabilan a második legveszélyesebb 6-os főúton (2009-ben például 31 halálos baleset) tavaly nagyot javult a helyzet, 11 emberéletet követelő baleset történt. 2009-ben a 4-es főúton 37 halálos kimenetelű baleset történt, míg a 6-oson 31. 2010-ben szintén az első helyen végzett a 4-es számú főút; akkor 17 baleset volt halálos kimenetelű.

Óberling József, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője a hvg.hu-nak elmondta, hogy nem számít meglepetésnek, hogy az egyszámjegyű főutakon történik a legtöbb baleset, hiszen ezek nagyon forgalmas tranzitutak, mind a személy-, mind a teherautók miatt. „A konfliktushelyzetekhez hozzájárul, hogy az úttest szélessége sebességtúllépésre ösztönzi a járművezetőket” – közölte az ezredes, hozzátéve, hogy a sorból kilóg ugyan a kétjegyű 44-es számú, Romániába vezető főút, amelyen a jelentős tranzitforgalom miatt adódik sok baleset, elsősorban a mindenáron előzni akaró türelmetlen autósok miatt. A főosztályvezető úgy véli, a balesetveszély csökkenthető párhuzamos gyorsforgalmi utak megépítésével, mint történt az az 5-ös vagy a 7-es főutakon az autópályák révén.

A 6-os főút esetében – tette hozzá Óberling József – megépült ugyan Horvátország irányába az M6-os, de nem sikerült a baleseteket jelentősen visszaszorítani, mert az autópálya melletti településeken élők továbbra is a 6-os főúton közlekednek, hogy ne kelljen útdíjat fizetniük. A főosztályvezető megjegyezte, folyamatosan végeznek biztonságtechnikai fejlesztéseket. Így az M2-es autóúton – a régi 2/A-n – útburkolat-festésekkel hívták fel az autósok figyelmét az óvatosabb közlekedésre. Óberling József szerint ez bevált, és most az M15-ösön nézik meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési szakembereivel és a közútkezelő munkatársaival, hogy mivel lehet biztonságosabbá tenni a közlekedést.

A büntetés miatt óvatosabbak az autósok

A statisztikák a rendszerváltás óta folyamatosan javuló közlekedésbiztonsági helyzetet mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 1990-ben 2432 ember halt meg balesetben, 2000-ben 1200, tíz évvel később 740, tavalyelőtt pedig 638 ember vesztette életét az ország útjain. Az ORFK Országos Baleset-megelőzési Bizottságának adatai szerint 2012-ben még jobban alakultak az adatok, mert az előző években regisztráltaknál kevesebb halálos baleset történt az utakon. A 15 ezer személyi sérüléses baleset 5,2 százalékkal kevesebbet jelent 2011-es adatokhoz viszonyítva (15 827). A halálos kimenetelű balesetek száma 2012-ben az előző évihez képest 563-ról 536-ra csökkent.

A KSH 2012 hármadik negyedévére vonatkozó adatai szerint tavaly júliusban, augusztusban és szeptemberben Közép-Magyarországon 24 ember halt meg, a Dunántúlon 66, az Alföldön és Észak-Magyarországon összesen 51 halálos közlekedési baleset történt; legtöbben – 18-an – Pest megye útjain szenvedtek halálos balesetet. 13 ember baranyai, 11 Vas megyei utakon lelte halálát, 10-10 ember pedig Budapesten, Hajdú-Biharban és Zalában vesztette életét.

A veszélyes 44-es

A 44-es főúton egymást érik a nagyon súlyos, több halálos áldozattal járó balesetek. Tavaly egy hónapon belül két tragédiában öten vesztették életüket és ketten súlyos sérüléseket szenvedtek. 2012. május 21-én egy anya és három gyermeke vesztette életét, amikor másfél órával éjfél után kocsijuk egy kamionnal ütközött Békéscsaba és Kondoros között. Június 16-án pedig egy lány meghalt, két fiatal pedig megsérült egy balesetben Öcsöd és Kunszentmárton között, amikor autójuk hátulról egy rendsodrót húzó traktor vontatmányának ütközött. Tavaly november 15-én pedig Öcsöd közelében szintén halálos kimenetelű baleset történt; egy ember a helyszínen meghalt, öten szenvedtek különböző sérüléseket. Azon a napon egy másik szerencsétlenség is történt a 44-esen. Kecskeméttől mintegy 15 kilométerre három kamion ütközött össze, ebben a balesetben senki nem sérült meg.

A 44-es számú főútvonal teljes hosszának fejlesztése, Kecskeméttől Gyuláig, 1998 óta téma. Medgyessy Péter például azt ígérte 2002-ben, 2006-ra, de legkésőbb 2008-ra négy nyomsávú lesz az út, de évről évre csúszott annak megvalósítása. Legutóbb tavaly márciusban Orbán Viktor miniszterelnök tett ígéretet az út fejlesztésére, mégpedig úgy, hogy az első szakasz építési munkálatai 2014-ig megkezdődnek.

„Szívesen mondanám, hogy a statisztika javulása annak köszönhető, hogy az emberek jobban vezetnek, de akkor nem mondanék igazat” – közölte a hvg.hu-val Óberling József. Szerinte a súlyos és halálos kimenetelű balesetek csökkenése azzal magyarázható, hogy az autósok óvatosabbak. Főleg azért, mert az objektív felelősség bevezetése óta a gyorshajtáson értek jelentős bírságra számíthatnak, s ez a rendőri szigor veti vissza az autósok száguldozási kedvét.