A térség közlekedésének fejlesztése összefügg azzal a kormányzati döntéssel, mely Kecskemétet és annak környékét kiemelt járműipari központként határozta meg. A fejlesztés legfontosabb célja az, hogy a város 50-60 kilométeres sugarú térsége részesüljön abból a gazdasági fejlődésből, amely a Bács-Kiskun megyei városban megvalósul – mondta Kecskemét polgármestere.

Zombor Gábor emlékeztetett, hogy az intermodális, vagyis gyalogos-, közúti és vasúti forgalmat is lebonyolító pályaudvar kialakítását, valamint az ahhoz kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztését a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. A tervek elkészítésére, valamint az engedélyeztetési eljárásokra a város 1,5 milliárd forintot nyert.

A fejlesztést előkészítő tanulmány bővítésére újabb 120 millió forintot nyert a város, melyből elsősorban annak a felmérése és tervezése készül el, hogy milyen kötöttpályás közlekedési formát lehetne gazdaságosan kidolgozni, megvalósítani és működtetni Kecskeméten.

Püski Ottó, a tervezést, a felméréseket és a vizsgálatokat végző Utiber Kft. tervezőmérnöke elmondta, hogy Kecskeméten és térségében három nagy közlekedési tanulmány előkészítése folyik: a belvárosi forgalom javítása, a térségi közlekedés javítása mellett az elővárosi közlekedés fejlesztése érdekében. Március végére kell a végleges magvalósíthatósági tanulmányt leszállítaniuk – tette hozzá.

Beszámolt arról, hogy az elővárosi közlekedés javítása az 52-es út Soltig terjedő szakaszának a felújítását és négy forgalmi sávúra történő szélesítését, a Kecskemétet Tiszakécskén keresztül Szolnokkal összekötő vasútvonal fejlesztését, valamint a városon belül a déli iparterület alternatív elérését jelenti.

Zombor Gábor az MTI-nek azt mondta: a kötöttpályás közlekedés - villamos, vonat, trolibusz és autóbusz - lehetőségei közül a városban a nem vagy alig használt vasútvonalak ismételt bekapcsolásának, vagy buszok zárt sávban történő közlekedtetésének van a legnagyobb valószínűsége.