Tavalyhoz képest némileg csökkent, egy évtizednyi távlatból nézve azonban még mindig magasnak tekinthető az idegenellenesség szintje Magyarországon - írta keddi közleményében a Tárki Társadalomkutatási Intézet.

Tízből három-négy magyar felnőtt szerint egyetlen menedékkérő se léphessen be az országba, míg öten mérlegelnék a választ, és csupán egy válaszadó támogatná minden menedékkérő beengedését Magyarországra - derül ki a 2013. januári, országos reprezentatív mintán készült kutatásból.

A Tárki két évtizede vizsgálja évenkénti rendszerességgel a felnőtt magyar lakosság véleményét a menedékkérők befogadásának kérdésében.

2013 januárjában a magyar felnőttek bő harmada (36 százaléka) választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek tizede (11 százaléka) tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség, amely összességében a felnőtt lakosság több mint felét teszi ki (53 százalék), mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.

A legnépesebb véleménycsoport mindig a mérlegelőké, akiktől kissé lemaradva a mindenkit elutasítók, azaz az idegenellenesek csoportja következik és a legkisebb minden évben az idegenbarátok aránya. Az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992-1995) után előbb valamelyest ingadozott (1996-1998, 1999-2001), majd 2002 és 2011 között kisebb elmozdulások mellett (24-33 százalék között) meglehetősen stabil volt az összkép.

A 2012-es magas értékhez (40 százalék) képest 2013-ra az idegenellenesség némileg csökkent (36 százalék), de így is kismértékben magasabb, mint a 2000-es évek átlaga volt.

Xenofóbia a társadalmi rétegekben

Az átlagosnál (36 százalék) a Közép-Magyarországon élők körében magasabb (48 százalék), a budapestiek között viszont alacsonyabb (25 százalék), továbbá az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkezők esetében magasabb (kb. 40 százalék), a felsőfokú iskolázottsággal rendelkezők körében pedig alacsonyabb (16 százalék) az idegenellenesség mértéke.

Ami a politikai aktivitást illeti, a következő parlamenti választáson biztosan nem szavazók sokkal idegenellenesebbek (49 százalék), mint a biztosan szavazók (28 százalék).