Salgótarján belterületén sokfelé évek óta mindennapos látvány a vaddisznó: a járókelők és az autósok főleg a kora reggeli, illetve az esti órákban számíthatnak találkozásra. A nógrádi megyeszékhely földrajzi adottságai kedveznek a vad megtelepedésének. Jelenlétük a lakosság egy részében félelmet kelt, nem is beszélve az általuk okozott károkról.

Fodor Enikő, a Salgótarjáni Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Építéshatósági Irodájának vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: lakossági bejelentések sokasága érkezik hozzájuk a belterületeken felbukkanó egyes vadfajok, főleg a vaddisznók miatt. Sokan nem érzik biztonságban magukat a kerteket és a közterületeket feltúró, a játszóterekre is bemerészkedő állatok miatt. A városnak nincs lehetősége a védekezésre, viszont megelőzésként a kóbor állatok etetését önkormányzati rendeletben megtiltották - a gazdátlan kutyáknak és macskáknak szánt ételmaradékot ugyanis részben a vaddisznók eszik meg. A rendelet betartását a közterület-felügyelők is ellenőrzik.

MTI/Komka Péter

Bakó Csaba, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztályának vezetője a kérdésről kifejtette: bár a hivatal nem illetékes e kérdéskörben, a lakossági bejelentések nagy része hozzájuk érkezik.

„A vaddisznó rendkívül intelligens állat, megtanulta, hogy a városban nem vadászható, ezért húzódik a lakott területek szélére, illetve marad fenn nagyobb számban ezeken a területeken. A klasszikus sertéspestis után alig egy-két évvel már rekordokat döntöget az állomány és a teríték nagysága, az előző idényben elejtett 8008 szabadterületi darabszám a február 28-ig tartó vadászidényben várhatóan 9000 felett lesz. Az állomány további csökkentése érdekében az elejtendő mennyiséget a vadászati hatóság tovább fogja emelni” - mondta az osztályvezető. 

Bakó Csaba hozzátette: a város területén a vaddisznó, az őz és a róka fordul elő leggyakrabban, a természeti adottságok miatt a vad könnyen bejut a belterületre. A város körüli elhagyott zártkertek és üdülőtelkek valóságos kibocsátóhelyei a vaddisznóknak, mert ezek nem vadászható területek, viszont a még termő gyümölcsfák nyár elejétől tél végéig táplálékot, a gondozatlan növényzet pedig búvóhelyet szolgáltat a vadnak.

A Salgótarján környékén két vadászterületet is kezelő Ipoly Erdő Zrt. közönségkapcsolati vezetője, Lengyel László az MTI kérdésére kifejtette, hogy ma már országos gond a vaddisznók belterületi megjelenése. A korábban félénk, rejtőzködő életmódot folytató állatfajok egyes példányai viselkedésüket módosíthatják, és megtanulják, hogyan tudnak érvényesülni az ember által létrehozott környezetben. Erre az egész Földön számos példa ismert.

MTI/Komka Péter

"Ennek az érdekes folyamatnak része az is, hogy a vaddisznók - mint különösen intelligens állatok - kihasználják a városi élet előnyeit. Még kevésbé kell meglepődnünk ezen ott, ahol a lakott terület az erdei életközösségekkel érintkezik. Az urbanizálódó állatokkal járó problémák kezelése nehézkes. A vadgazdálkodók tervszerű állományszabályozással fékezik a vad túlszaporodását, elterelő etetéssel és vadbefogással is elősegítik távol tartásukat a lakott területektől. A szabályozás eszközei azonban erősen korlátozottak” - mondta a közönségkapcsolati vezető.

Lengyel László hozzátette: a településeken tilos vadászni, mert a fegyverek nagy hatótávolságúak, még a megpattanó lövedék is veszélyes lehet. A vaddisznó számára így alig jelent kockázatot az ember közelsége, és az ínséges időszakban a lakott területen könnyebben talál táplálékot, mint az erdőben. A legfontosabb, hogy félreértelmezett állatszeretetből senki ne etesse ezeket az állatokat. A kukákat gondosan zárni kell, a kerítéseket pedig karbantartani, sőt, a vaddisznóktól a komposztálni való zöldhulladékot is célszerű elzárni.