A korábbiaknál is rosszabb a hangulat Magyarországgal szemben, és nemcsak az Európai Parlamentben, de a többi uniós intézményben is – mondta Göncz Kinga a hvg.hu-nak. A magyar szocialista EP-képviselő szerint az utóbbi hónapokban egyébként már békülékenyebb hangulat a kormány iránt egy “pillanat alatt elillant, és az összes korábbi ingerültség a felszínre jött, mert nem bánik uniós partnereivel fair módon az Orbán-kormány”.

Göncz szavait erősíti, hogy az EP keddi strasbourgi ülésén a képviselők hangos bekiabálásokkal adtak elégedetlenségüknek hangot Szájer József fideszes EP-képviselő felszólalása alatt. A zöld, liberális és baloldali képviselők közül sokan fekete felkiáltójeleket ábrázoló képeket emeltek a magasba, és követelték, hagyja abba a mellébeszélést a magyar honatya. A német külügyminiszter is számon kérte Berlinben Áder Jánoson az ügyet, aki a szokásos magyar reagálással tájékozatlanságuknak tudta be a kritikát.

Az alaptörvény negyedik módosítását az európai liberálisok a budapesti parlamenti szavazás előtt szóba hozták volna az EP-ben, ezt a Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciója is támogatta azzal a feltétellel, hogy előbb várják meg a szavazás végeredményét. Utóbb aztán Guy Verhofstadt liberális pártelnök felvetette, ne várjon jövő hónapig az Európai Parlament, amikorra normál ügyrendben sorra kerülhet a kérdés, és vegye napirendre azt szerdán. Ezt azonban a hvg.hu forrásai szerint elvetették a napirendet előkészítő illetékesek.

Jobb később?

Az ALDE ennek ellenére szeretne határozatot elfogadni az EP-ben a legfrissebb magyar fejlemények ügyében, ez azonban más hangok szerint nem biztos, hogy jót tenne, mert elterelné a figyelmet Rui Tavares képviselő országjelentéséről. Lapunknak nyilatkozó forrásunk szerint nem is feltétlenül baj, hogy nem hozzák előre a vitát rólunk, mert így talán elkerülhető, hogy – mint korábban előfordult – az EP-képviselők felkészületlenül menjenek a vitára.

Ugyanakkor növeszik az intézmények szakértői és a politikai elit körében a konszenzus abban a tekintetben, hogy megnyugtató megoldást kell találni arra, hogyan kényszeríthetőek ki az alapvető európai demokratikus elvek és normák azon tagállamokon, melyek már megfeleltek a Koppenhágai kritériumoknak felvételükkor, de utóbb renitenskednek. Brüsszeli vélemények szerint az sem elhanyagolható körülmény a legújabb magyar ügyben, hogy Barroso EB-elnök közös levelet adott ki az Európai Tanács elnökével, ami nem éppen bevett gyakorlat.

Tiltakozás az EP-ben Szájer József és a Fidesz miatt

MTI / AP / Christian Lutz

Az EU ennek ellenére a maga ügyrendje alapján foglalkozik majd az alkotmánymódosítással. Vagyis nem igaz, amit Gál Kinga fideszes EP-képviselő állított legutóbbi felszólalásában, hogy az unió diszkriminálja a magyar kormányt, ráadásul csak azért, mert az jobboldali. Az uniós „fontolva haladást” és a játékszabályok betartását jelzi, hogy a felfokozott várakozások ellenére nem volt szó a külügyminiszterek hétfői ülésén Magyarországról. A fentieket szem előtt tartva nyilatkoznak az EB fedezékében az olyan nagy befolyású tagállamok is, mint Németország. Martonyi János külügyminiszter is hasonlóképpen igazat mondott a hvg.hu német diplomáciai forrásai szerint, amikor a külügyminiszterek találkozója után a magyar sajtónak azt nyilatkozta: német kollégája, Guido Westerwelle biztosította róla, hogy a német, finn, holland és dán külügyminiszterek szignózta levél (melyben hatásosabb büntetéseket szorgalmaznak az uniós értékektől eltávolodó államokkal szemben) nem is Magyarországról szól. Utóbbi kapcsán annyi bizonyos, hogy a levél egy tavaly szeptemberi 11 uniós külügymiszter által Varsóban rendezett erősebb és egységesebb Európára törekvő kezdeményezés folyománya.

Az Európai Bizottság péntek óta mondja, hogy minden jogi eszközt bevetnek, ha szükségessé válik, de nem vizsgálhatják a módosításokat, amíg azokat nem szavazta meg a parlament. Az EB szóvivője is csak a parlamenti döntés után tette közzé José Manuel Barroso, az Európa Bizottság elnöke és Thorborn Jagland közös közleményét. Ebben megjegyzik: "sajnos az Európai Tanács és az Európai Bizottság szakértőinek nem volt lehetősége részleteiben megvitatni és tisztázni a módosítások tartalmát, mielőtt elfogadták volna".  "Ezek a módosítások aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy összhangban vannak-e a jogállamiság elveivel, az uniós joggal, valamint az Európai Tanács normáival" – írják. A közlemény a tekintetben sem kertel, hogy a helyzet újfent a Velencei Bizottság vizsgálódását eredményezi.

Az elmúlt hónapokban az Európai Tanács is egészen békülékeny hangot ütött meg Magyarországgal kapcsolatos nyilatkozataiban. Ezért fogja a fejét most mindenki Brüsszelben információink szerint, mivel attól tartanak, hogy újrakezdődhet a háborúskodás. Az EP szakbizottságában a témában illetékes zöldpárti EP-képviselő, Rebeka Harms úgy fogalmazott: “déjà vu érződik, amikor az Orbán vezette kormány újfent antidemokratikus törvényeket fogadott el, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi szervezetek aggályait. Egyúttal az EU alapjogsértések esetén rendelkezésre álló jogi eszköztárának kibővítését sürgeti.” Jelenleg ugyanis az úgynevezett hetedik cikkely alapján bevethető “jogi atombombának” becézett európai tanácsi szavazati jog felfüggesztését lehetővé tévő szabály létezik, melyet eddig soha nem használt az unió.

Az EP alapjogi bizottsága magyar jelentésének szerzője, Rui Tavares ennél is messzebb megy. Szerinte is aggodalomra ad okot a negyedik módosítás, mely úgy tűnik, szűkíti az AB jogkörét, és aláássa az alapjogok védelmét, s így az EU intézményeit arra kényszerítheti, hogy újrakezdjék vizsgálódásaikat egyes magyar ügyek kapcsán.

Ismét téma vagyunk

Orbán Viktor így akarva vagy akaratlanul, de „újból kihúzta a gyufát” Európában. Olyan politikai klímában, amelyben az unió számára a politikai és gazdasági hitelesség különösen fontos, és a belső demokratikus deficitet jelentő Magyarország különösen kellemetlen. Még akkor is, ha hazánknál jóval nagyobb problémákkal küzd az EU, mint amilyen Olaszországban a parlamenti választások utáni politikai bizonytalanság vagy a britek kilépésének lehetősége. A kormány egyébként – és ezt magától egy vezető kormányzati politikustól tudjuk – tudatosan rá is játszik erre a helyzetre. „Amíg ég a ház, senki nem fog azzal foglalkozni, hogy valaki esetleg elemel a kamrából egy-két szál kolbászt” – érzékeltette a kormányzati attitűdöt forrásunk.

Matolcsy György MNB-elnöki kinevezése sem vet jó fényt a következő években is stagnálásközeli gazdasági pályán lévő Magyarországra. Ráadásul Andor László szociális és foglalkoztatási biztos azt is előre jelezte, hogy hiába foglalják alkotmányba az egyetemisták röghöz kötését, ha arról az Európai Bíróság kimondja, hogy a közösségi joggal ütközik, lehet ötödször is módosítani. Ennél általánosabban fogalmazott Pia Ahrenkilde Hansen EB-szóvivő: az EB mint az uniós jog őre több lehetőséggel, így kötelezettségszegési eljárások indításával is fel van vértezve, és Magyarország esetében „sem fog habozni ezeket bevetni, amennyiben az elfogadott szöveg elemzése alapján ezt szükségesnek tartja”.

De hogy mit jelent mindez Magyarország megítélésre nézve Brüsszelben: ahogy egy lapunknak cinikusságát megvillantó névtelen uniós forrás fogalmazott, “még nincsenek kifüggesztve a Berlaymont (a Bizottság irodaháza - a szerk.) liftjeiben Orbán-portrék horogkereszttel kidekorálva”. Más több komolysággal úgy foglalja össze a helyzetet, hogy előbb-utóbb az Orbán kormány tényleg eléri, hogy csakis az erő nyelvén beszéljenek vele. Ez pedig a magyar miniszterelnök esetében az uniós támogatások kockáztatásával egyenlő büntetést vonhat maga után.