szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egy 2007-es határozat szerint Albertirsára tervezték a sukorói kaszinóberuházást.

Joav Blum izraeli-magyar üzletember eredetileg Albertirsára tervezett kaszinóberuházását a település önkormányzata támogatta, és erről a testület 2007 decemberében határozatot is hozott - mondta tanúvallomásban Fazekas László, a Pest megyei város független polgármestere Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója és társai büntetőperének csütörtöki tárgyalásán a Szolnoki Törvényszéken.

A polgármester - aki az előző választási ciklusban is a település első embere volt - azt mondta, hogy Joav Blum kezdettől fogva tájékoztatta őt nagyszabású turisztikai projektjének terveiről, de miután kérte annak bizalmas kezelését, csak közvetlen munkatársai tudtak róla. Hozzátette: a 2007-ben ötletszinten kezelt elképzelésről aztán vázlat- és látványterv készült, de 2008 tavaszán már egyre kevesebb információt kaptak.

Ennek hátterében az áll - amint a vádiratból kitűnik -, hogy a beruházást a Pénzügyminisztérium Pest megyében nem támogatta volna, így kerestek és találtak a befektetők új helyet Sukorónál.

Egy volt földhivatali vezető Joav Blum albertirsai földvásárlása kapcsán tanúvallomásában azt mondta: az esetében létrejött ajándékozási szerződés nem számított különlegesnek, mert akkoriban gyakran volt hasonló ügy, amikor egy-egy ingatlan kis hányadára szóló kontraktust kötöttek. A földhivatal nem vizsgálta a szerződés okát, csupán azt, hogy a megállapodás megfelel-e a követelményeknek - állította.

Mint a vádiratból ismert, Joav Blum vállalkozó Albertirsa és Pilis területén V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott segítségével úgy szerzett termőföldeket, hogy azok elenyésző hányadára színlelt ajándékozási szerződést kötöttek, és miután e tulajdoni hányadot bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, az ingatlanokat már mint tulajdonostárs megvásárolta.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Sukoró-ügyként ismertté vált perben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédjét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják.

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

A büntetőper május 15-én további tanúk meghallgatásával folytatódik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!