A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) március 29-én jogszabálytervezetet nyújtott be a parlamentnek. Ez a hangzatos „egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról” címet viseli. A tervezet hozzányúlna egyebek mellett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi törvényhez is. Ez a törvény mondja ki a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód megsértésének tilalmát, vagyis az alapja a szegregációellenességnek, amely a rendszerváltás óta alapértéknek számít Magyarországon – írja a Népszabadság.

A KIM módosítaná a jogszabály preambulumát, amelybe beépítené a Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter oly gyakorta emlegetett kifejezését, a felzárkóztatást. Így az eddigi „esélyegyenlőség” szövegrész helyébe az „esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás” szöveg kerülne.

A KIM módosítaná a jogszabály úgynevezett „előnyben részesítés” fejezetét. Korábban a szöveg úgy szólt: „nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul”. Ezt a KIM úgy egészítené ki, hogy akkor sem sértő egy-egy intézkedés, ha az „tárgyilagos értékelésen alapulóan szükséges társadalmi [felzárkózás] elősegítésére irányul” – olvasható a lapban.

Balog Zoltán humánminiszter tevékenységének egyik zászlóshajója az a „felzárkóztatási program”, amely a nyíregyházi cigányiskola újranyitásával kapcsolatos. A miniszter a maga teljes súlyával szólt bele egy folyamatban lévő bírósági eljárásba, amelynek keretében az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) beperelte a görög katolikus Hajdúdorogi Egyházmegyét, amiért az újranyitott egy korábban törvénysértő módon működő, és ezért évekkel ezelőtt bezárt cigányiskolát. A miniszter többször is kifejtette, hogy a mélyszegénységben élő roma gyerekek iskolai elkülönítése „nem szegregáció, hanem felzárkóztatás”, amit „támogatni kell” – idézi fel a lap.

Balog Zoltán azzal nem törődött, hogy a magyar uniós elnökség alatt fogadták el az európai roma keretstratégiát, korábban pedig államtitkárként ő jegyezte a Nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégiát. Mindkét dokumentum a szegregáció tilalmát tartalmazza.

Szakemberek szerint a mostani tervezett módosítás szembemegy mindazzal, amit az elmúlt húsz évben képviseltek a magyar kormányok. Balog Zoltán a parlamenti szakbizottság előtt néhány hete azt mondta: „hátráljunk már le arról, hogy minden, ami külön tanulás, az rossz” – emlékeztet a Népszabadság cikke.