Ma már nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot annak ismerete, hogy mely országból és hányan kértek magyar állampolgárságot, legalábbis a KIM közzétette az erről szóló statisztikát. Korábban még megtagadták a számok kiadását, sőt, törvényt is módosítottak volna, hogy bíróságon se lehessen perelni. A romániai, szerbiai és ukrajnai magyarok mellett honosítást kért több mint ezer szovjet és kétszáz jugoszláv polgár is.
Bár a Fidesz korábban törvényben tette volna lehetővé a pontos számok eltitkolását, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai államtitkársága most a kettős állampolgárság honlapján maga tette közzé az egyszerűsített honosítással állampolgárságot kérő határon túli magyarokra vonatkozó statisztikát. A hvg.hu korábban hiába kérte az adatokat, a KIM arra hivatkozva utasította el az adatkérést, hogy a statisztika döntést előkészítő adat, ezért bíróságtól kértük a kiadását.
Az allampolgarsag.gov.hu oldalon közzétett, szerdán lezárt számsor szerint 2011. január 1. óta 422 870 magyar vagy magyar származású személy kérte a honosítását. Közülük a legtöbben, több mint 283 ezren román, 76 ezren szerb, 50 ezren pedig ukrán állampolgárok. Szlovákiából – valószínűleg az állampolgárság elvesztésével fenyegető helyi törvény miatt – mindössze 1515-en kértek magyar állampolgárságot. Érdekesség, hogy a legtöbb kérelmet nem a külképviseleteken, hanem Magyarországon adták be.
A lista érdekessége, hogy azon szerepel 1183 szovjet, 237 jugoszláv és 9 csehszlovák állampolgár is. Ennek oka a táblázathoz fűzött magyarázat szerint az, hogy ezek az emberek régi, ma már nem létező államok által kiállított okmányokkal igazolták magukat. A statisztika szerint honosítatást kért 102 hontalan (állampolgársággal nem rendelkező) és 13 tisztázatlan állampolgárságú személy is. Az állampolgárságot megkapó személyek számát a KIM csak összesítve adta meg: e szerint szerdáig 341 447-en tették le az állampolgársági esküt.
A KIM adatközlése szűkebb annál, mint amit a hvg.hu kért: nem tartalmazza az állampolgárságot megkapó személyek eredeti állampolgárság szerint részletezett adatait. Nem közöltek adatokat arról sem, hogy mely országokból hány ember kérelmét utasították el, milyen indokkal. Munkatársunk ezért nem áll el a pertől, a bíróságtól kéri, hogy közérdekűnek nyilvánítsa ezeket az adatokat is.
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
