A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vörösüzemi területfelelőse, aki annak idején a X-es kazetta melletti X/a tározónál folyó munkálatokat ellenőrizte a hatod- és a nyolcadrendű vádlottal, amikor kiszakadt a tározó északnyugati sarka, a bíróságon tanúként azt mondta: tiszta vörös volt minden, eltűnt az út. Hozzátette, látta, hogy szörnyű a helyzet, de nem tudta megítélni az okozott pusztítás mértékét.

Felidézte, a gátszakadáskor semmilyen hanghatást nem hallott. Vallomása szerint a tizennegyedrendű vádlott, P. Sándor szivattyúkezelő odament hozzájuk, hogy "nagy baj van, átszakadt a gát". Ezután látta, hogy víz zúdult ki a tározóból, és hatalmas tömbök csúsztak ki a gát falából. Kitért arra: a X-es tározó tetejéről felhívta a negyedrendű vádlottat, Sz. Tibor diszpécsert, hogy kiszakadt a gát, és "le kell állni a gyárral". 

A tanácsvezető kérdésére válaszolva a tanú úgy vélte, hogy ő volt az első, aki a történteket közölte a diszpécserrel. Közölte, amikor percekkel később elindultak autóval Kolontár felé, még egyszer felhívta a diszpécsert azzal, hogy vonatot ne engedjenek a Torna-patak és az átszakadt tározó között húzódó vasútvonalra, mert már a patakmeder is megtelt vörösiszappal, és nem látszik a vasúti pálya. 

Arra a kérdésre, hogy miért nem hívta a mentőket, a tanú azt válaszolta: nem gondolta, hogy akkora a baj, és azt sem, hogy az iszap elönti Kolontárt és Devecsert, csak este a híradóból értesült a bekövetkezett tragédiáról. Fejes Péter ügyész kérdésére válaszolva felidézte: azt nem látta, hogy merre terül el a vörösiszap-áradat, de sokan bámészkodtak az úton, és fényképeztek.

A bíróság helyt adott az ügyészi indítványnak, és felolvasta a tanúnak a nyomozás során a negyedrendű vádlottal történt szembesítésekor készült jegyzőkönyvet. Sz. Tibor diszpécser szerint őt a nyolcadrendű vádlott tájékoztatta a katasztrófáról, és nem a tanú. 

A szemtanú arra nem emlékezett, hogy útközben találkoztak-e valakivel, rendőröket két-három kilométerre a tározótól látott először. Később ügyvédi kérdésre azt mondta, azért nem hívott rendőrt, mert azok már ott voltak Kolontáron, mire ők odaértek, a tűzoltók pedig utánuk egy perccel érkezhettek.

A hétfőn meghallgatott többi tanút a bíróság a vörösiszap mosására szolgáló, egyenként hatezer köbméteres, hat méter magas ülepítő berendezések (Dorr) működéséről kérdezte. (Ezek a tartályok a vörösiszap lúgtartalmának csökkentésére szolgálnak, a gyárban tíz ilyen berendezés van.) A gépészeti karbantartások időtartamáról a tanúk eltérően nyilatkoztak, egyikük szerint átlagosan két hétig tart ezeknek a berendezéseknek a javítása, míg egy másik tanú szerint súlyos hiba esetén három-négy hónapot is igénybe vesz. A javításokról és a működő iszapszűrők számáról a tanúk szerint az ötödrendű vádlott döntött.

A Mal Zrt. Ajka melletti X-es tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. 

A gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat a cég vezetői és alkalmazottjai, összesen 15 ember ellen, a büntetőtárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött meg. A per kedden újabb tanúk meghallgatásával folytatódik.