Másodszor is nekifut hétfőn a tagállamokat tömörítő Európai Tanács, hogy szavazzon egyes neonicotinoid-tartalmú, kutatások szerint a méhek pusztulásáért felelőssé tehető rovarölő szerek betiltásáról. Legutóbb márciusban került napirendre az erről szóló javaslat, akkor 13 tagállam szavazott a szerek használatának felfüggesztésére, 9 ellene, öt pedig tartózkodott. Mivel az egyes tagállamoknak eltérő számú szavazatuk van, a Tanácsban a javaslat nem kapta meg a minősített többséget.
A Magyarországon is széles körben használt növényvédő szer a felhasználását az Európai Bizottság azért kívánja közösségi szinten szabályozni, mert egy januárban megjelent, az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság által készített tanulmány alapján elképzelhető, hogy ez a szer áll az egyes tagországokban megfigyelhető méhpusztulások mögött. Bár Magyarország mint az EU egyik legnagyobb méztermelő országa, kiemelten érdekelt a kérdésben, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos álláspontja szerint nálunk nem pusztulnak a méhek a neonicotinoidtól.
Az Európai Zöldek pártszövetség a hétfői szavazás előtt attól tart, hogy egyes nagy tagállamok – mint az Egyesült Királyság vagy Németország – a mezőgazdasági lobbi hatására meggondolják magukat, így elbukik a javaslat. Szél Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője vasárnap közleményben azt írta: előzetes információik szerint a magyar kormány képviselője is nemmel készül szavazni. Szerinte a szer használata csak a monokultúrában termelő nagybirtokosok és az azt előállítók profitérdekét szolgálja.
A Vidékfejlesztési Minisztérium korábbi közleménye szerint megfelelő védelem nélkül maradna a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelés, ha kivonnák a forgalomból a neonikotinoid alapú növényvédő szereket, mert azoknak nincs helyettesítő terméke. A korlátozás európai ellenzői a Humboldt Egyetem tanulmányára hivatkoznak, amely szerint a neonikotinoid betiltása öt év alatt akár 17 milliárd eurós gazdasági kárt is okozhat az EU-ban, és 50 000 munkahely kerülhet veszélybe.
