„A matematikától tartok a legjobban. Sokat kell javítanom ahhoz, hogy bekerüljek az egyetemre, mert gazdasági szakot választottam, ott pedig már meghúzták a ponthatárt, elég magasan” – mondta a hvg.hu-nak Kiss Anita, aki két év kihagyás után érettségizik újra két tantárgyból, „ha javítok, szerezhetek államis helyet a BME-n vagy a Corvinuson, ha nem, akkor úszik az egész”. Több mint 133 ezren érettségiznek az idén, de csak néhány tízezren tudják ennyire biztosan, milyen teljesítményt kell nyújtaniuk ahhoz, hogy bekerüljenek egyetemre, főiskolára.

A decemberi diáktüntetések hatására sebtében átszabott felvételi rendszer a végzősök zömének nem ad kapaszkodót: míg az előző években a korábbi ponthatárok alapján meg lehetett becsülni, milyen érettségi eredmény kell az állami ösztöndíjas helyhez, az idén megtippelni sem lehet, hol húzzák majd meg a ponthatárokat. Az egyetemek és főiskolák kapacitásszáma és népszerűsége, valamint a jelentkezők pontszáma dönt majd arról, valóban elég lesz-e 240 pont a felvételihez, ahogy azt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ígéri, a helyzetet ráadásul az új, öt- és hatéves tanári képzések indulása is bonyolítja. Saját esélyeikkel egyedül a tizenhat népszerű szakra jelentkezők lehetnek tisztában, ezeken a képzéseken ugyanis már januárban, központilag meghúzták a ponthatárokat.

Túry Gergely

A legtöbb felvételiző sorsa a keddi matekérettségin dől majd el, a tíz legnépszerűbb alapszak közül nyolc képzésen ugyanis kötelező vagy választható érettségi tárgy a matematika, vagyis az eredményen 100-120 felvételi pont múlik. Az egyenként legalább 4000-5000 diákot vonzó gépészmérnöki, mérnökinformatikus, műszaki menedzser, pénzügy és számvitel, villamosmérnöki képzésen például minden jelentkező matekeredménye duplán számít.

Többen bukhatnak meg

Az érettségi rendszer teljes átalakítása még várat magára. Bár Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár már a 2011-es érettségi szezon végén azt ígérte, hogy jelentősen szigorítanak a követelményeken, Európa több országában az itthoni szabályokkal ellentétben ugyanis legalább 50 százalékos teljesítmény kell az elégségeshez, eddig mindössze öt százalékkal emelték a kettes alsó ponthatárát. A diákoknak a korábbi 20 helyett az összpontszám 25 százalékát kell megszerezniük ahhoz, hogy megkapják bizonyítványukat, a változtatással azonban még így is több ezren járhatnak rosszul. A 2012-es tavaszi érettségin angolból például minden hatodik, matematikából pedig minden ötödik – körülbelül 16-17 ezer – diák ért el 20-30 százalékos eredményt, nagy részük az idei vizsgán már megbukna.

Jelentősebb ponthatáremelés várhatóan a következő években sem lesz, a gyors szigorítástól ugyanis tart az erőforrástárca. Joggal. Romániában 2011 óta drákói a szigor az érettségin, a puskázó tanulókat például egy évre eltiltják a vizsgától, a döntésnek azonban tömeges bukás lett az ára, több középiskolában egyetlen diák sem tudott átmenni az írásbelin.

Vége az előrehozott vizsgáknak

Az erőforrás-minisztérium tavaly még az emelt szintű érettségiért járó felvételi pontok rendszerén is változtatott volna, de erről végül letettek. Az előrehozott érettségi szabályainak szigorításához azonban ragaszkodott az oktatásért felelős tárca. Ez az utolsó év, amikor az alsóbb évfolyamosok bármelyik tantárgyból jelentkezhetnek előrehozott érettségire, 2014-től ezt csak informatikából, élő idegen nyelvből és latinból tehetik meg.

Túry Gergely

Gloviczki Zoltán volt köznevelési helyettes államtitkár korábban szervezési nehézségekkel indokolta a döntést az Eduline oktatási oldalnak, na meg azzal, hogy az érettséginek „szimbolikus szerepe van, tizennyolc éves korban lezár egy fontos korszakot”. Pedig 2005 óta az előrehozott a második legnépszerűbb vizsgatípus, az idén például több mint negyvenezren döntöttek úgy, hogy nem várnak a tizenkettedik év végéig, hanem egy vagy két tantárgyból már tizedikesként, tizenegyedikesként megszerzik az érettségit. A diákok egy része ráadásul éppen biológiából, földrajzból, fizikából, kémiából írásbelizne és szóbelizne, természettudományos tárgyakat a legtöbben ugyanis az utolsó egy-két évben már nem tanulnak, így a változtatás miatt az érettségi előtt jelentős lemaradást kellene behozniuk.

A vidéki főiskolák járnak rosszul a szigorítással

Márpedig a végzősök szeretnek biztosra menni – ezt jelzi az emelt szintű érettségi népszerűtlensége is. Bár az idei 452 ezer írásbeliből és szóbeliből még mindig csupán 38 800 az emelt szintű, évről évre nő a nehezebb, egyben több pontot érő, a tárgyi tudást szigorúbban ellenőrző vizsgára jelentkezők száma. Az idén már harmincnégy szakon tették kötelezővé az emelt szintű érettségit: a népszerű bölcsészképzések, például az andragógia, az anglisztika és a pszichológia mellett két gazdasági, egy jogi, három műszaki és számos társadalomtudományi szakon, például kommunikáción is ehhez kötik a felvételit. Az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti és állatorvosi pályára készülőknek még többet kell tanulniuk, nekik két tárgyból kell emelt szinten vizsgázniuk.

A szakok listája jövőre még nem változik, valószínűnek tűnik ugyanakkor, hogy néhány éven belül az összes alap- és osztatlan képzéshez emelt szintű érettségi kell majd. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár többször kijelentette, hogy végre emelt szintű vizsgához kell kötni a felsőoktatási felvételit, a tervvel pedig a nagyobb egyetemek rektorai is egyetértenek.

Nem is a tíz-húszezer hallgatót oktató tudományegyetemek, hanem a kisebb, vidéki intézmények járnának rosszul a szigorítással. A vidéki főiskolákra jelentkezők száma évek óta meredeken zuhan: a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolára első helyen felvételizők száma például majdnem felére esett vissza az idén, de hasonló a helyzet a Szolnoki Főiskolán, a bajai Eötvös József Főiskolán és a Nyíregyházi Főiskolán is.

A demográfiai hullámvölgy és a sebtében végrehajtott felsőoktatási átalakítások következményeit eddig ezek az intézmények érezték meg leginkább, az emelt szintű érettségi kötelezővé tételével azonban még több hallgatót veszítenének. Jelentkezőik zöme ugyanis nem tartozik a legjobb teljesítményű diákok közé, őket ugyanis a nagy egyetemek szipkázzák el. A vidéki főiskolák problémáira a kézenfekvő megoldást az idén átfazonírozott, kétéves felsőoktatási szakképzések indítása jelentené, az újraszabott, diplomát továbbra sem adó kurzusok azonban egyelőre nem nyerték el a jelentkezők tetszését: egy év alatt felére esett vissza a felvételizők száma.