Répássy Róbert az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén a közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken benyújtott előterjesztését ismertetve azt mondta: az új tényállás "hozzátartozó bántalmazása" címen kerülne a Büntető törvénykönyvbe (Btk.). Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés tavaly elfogadott egy népi kezdeményezést, amely azt célozta, hogy a Ház tűzze napirendre ezt a kérdést, majd Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter vezetésével két munkacsoportban kodifikációs munka indult el civil szervezetek és állami szervek részvételével.

Az államtitkár szavai szerint "elég nagy vita volt" a kérdésben, ugyanakkor az elkészült javaslat kompromisszumos, ez az a minimum, amelyet mind a jogalkalmazó szervek, mind a civil szervezetek el tudnak fogadni.

A javaslat szerint a családon belüli erőszak körébe vonható bűncselekményeket, így a testi sértés egyes eseteit, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést a jövőben súlyosabban bünteti majd a Btk.

Az MSZP-s Bárándy Gergely ugyanakkor úgy vélte: "átverésről" van szó, mert ugyan ezzel a javaslattal fel lehet majd mutatni a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállását, azonban az előterjesztés semmivel nem hoz többet, mint amit a Btk. most is a tartalmaz, és nem találkozik az érintettek egyetértésével sem. Felhívta a figyelmet arra, hogy a civil szervezetek egy része távozott az egyeztetésről, mert állításuk szerint a kormány semmilyen módon nem vette figyelembe javaslataikat.

A Jobbik-frakcióból Gaudi-Nagy Tamás azt nehezményezte, hogy ezt a kérdést nem önállóan, hanem egy salátatörvényben hozták a Ház elé, hiszen az előterjesztés többek között az internetes tartalmak hozzáférhetetlenné tétele kapcsán is tartalmaz a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó szabályokat. Frakciótársa, Gyüre Csaba a lelki, pszichikai bántalmazás tényállását hiányolta a javaslatból. Az LMP-s független képviselő Schiffer András úgy értékelt: a javaslat visszalépés a tavalyi kormány-előterjesztéshez képest.

Répássy Róbert válaszában elismerte, hogy "nem tudtak minden egyes civil szándékot a büntetőjog nyelvén kielégíteni", minden véleményt figyelembe venni. Ugyanakkor szerinte a javaslat nem csak formálisan valósítja meg a népi kezdeményezés fő célját, az önálló tényállás létrehozását. Szerinte az előterjesztés igenis tartalmaz új tényállási elemeket, ilyen a hozzátartozói vagy a volt hozzátartozói viszony és a rendszeres elkövetés, ezek teszik súlyosabban büntethetővé az ilyen bűncselekményeket.

Az alkotmányügyi bizottság a vita után a kormánypárti képviselők támogatásával általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.