A kultúra városa helyett egyre inkább a bűn városaként emlegetik Pécset, amelynek lakóit több brutális bűncselekmény rázta meg az elmúlt egy évben. A pécsiek hangulata kétségkívül zuhanórepülésben van, ám ennek a romlónak érzett közbiztonság csak az egyik oka: a válság, az elrontott EKF-program és az egyetem megroppanása kirúgta a város hagyományos tartóoszlopait.
Nyüzsgő éjszakai élet, koncertek, fesztiválok véget nem érő sorozata, jókedvű egyetemisták hada – jó ideig ez kép élt a magyar közvéleményben a 2010-ben – távolról nézve sikeresnek tűnő – kulturális fővárosi évet lebonyolító Pécsről. A város azonban az elmúlt időszakban túlnyomórészt a sokkoló bűncselekmények miatt kapott nagy figyelmet. És a tragikus esetek ezzel együtt is maximum a jéghegy csúcsát jelentik abban a városban, ahol a problémák nagyobbrészt ugyanazok, mint Magyarország más területein, ám a helyi körülmények miatt ezek jóval élesebben jelennek meg itt, mint az ország legtöbb más nagyvárosában.
Pécs biztonságos város, csak ezt épp a pécsiek nem tudják – legrövidebben így foglalható össze a rendőrség hivatalos kommunikációja a város közbiztonsági helyzetéről. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságról a hvg.hu-nak küldött adatok szerint Pécsen a bűncselekmények terén jobb a helyzet, mint a többi 100 ezer lakos feletti nagyvárosban, és bár 2008 és 2011 között mintegy 1300-al növekedett az éves szinten elkövetett bűncselekmények száma, 2012-ben enyhe csökkenés következett.
Félnek
Ugyan a városvezetés és a rendőrség még Bándy Kata meggyilkolása után is azt hangsúlyozta, hogy a Pécs biztonságos város, az április végi baranyai kormányülésen már Orbán Viktor is arról beszélt: a városban kevés a rendőr. Páva Zsolt lányának megtámadása után pedig arra is fény derült, hogy hiába van a városban kiterjedt és további fejlesztés előtt álló térfigyelő kamerarendszer, ha a monitorok előtt ülő nyugdíjasok, megváltozott munkaképességűek nem ismernek fel egy támadási helyzetet. Mint kiderült, a szakértelmet igénylő munkát azért nem a rendőrség végzi, mert az önkormányzatnak nincs pénze ennek megfizetésére.
Az általunk megkérdezett pécsiek többsége mindenesetre biztonságérzetének drámai romlásáról számolt be, és mindez csak részben magyarázható a nagy publicitást kapó bűncselekményekkel. Többek elmondása szerint szinte mindennapossá váltak a zaklatások a belvárosban is az éjszakai órákban, és a netes fórumok is tele vannak hasonló (rém)történetekkel. Egy alulról szervezett, több száz embert vonzó tüntetés szintén arra utalt, hogy a pécsiek jelentős része bizony fél, a 20 ezer fiatalt vonzó Pécsi Egyetemi Napokon pedig külön hirdetésben figyelmeztettek: a látogatók legyenek körültekintőek. És hát érzi a városvezetés, hogy valami nagyon nincs rendben: tehát február óta éjszakai partibusz áll a pécsiek rendelkezésére, akik így elkerülhetik az esetleges támadásokat.
Április közepén pedig Páva Zsolt egy eseti bizottság felállítását kezdeményezte, amelyben a pécsi közgyűlésben helyet foglaló összes párt képviselteti magát, ám a közbiztonság ügyében javaslatokat megfogalmazni hivatott, Nagy Csaba alpolgármester által vezetett bizottság egyelőre az alakuló ülésig sem jutott. Természetesen a városvezetés véleményére is kíváncsiak lettünk volna a közbiztonsággal és Pécs jelenlegi helyzetével kapcsolatban, ám többszöri megkeresésünkre sem reagáltak..
Az eltűnt ipar nyomában
Bár az országos médiában kétségkívül a szörnyű bűncselekmények viszik a vezető szerepet, mindez csak az egyik, nem is a legfontosabb tényező az élhető város imázsának megkopásában. Pécs jelenlegi helyzetéről sokkal többet elmondanak a város főutcáján található üzlethelyiségeken sorakozó "Kiadó" táblák, amelyekből csak a belvárosban mintegy 50 található.
Mindez jól mutatja, hogy a megyeszékhelyről lényegében eltűnt a fizetőképes kereslet. Baranya megye már évek óta az utolsó helyen áll az ipari termelés és export vonatkozásában, 2011 végére pedig az itteni munkanélküliségi ráta rekordmagasságba, 16 százalékra emelkedett, miután az utolsó nagy pécsi és egyben megyei foglalkoztató, az Elcoteq is lehúzta a rolót. A helyzet azóta némileg javult, ám a 14 százalékos megyei munkanélküliség még így is három százalékkal nagyobb az országos átlagnál. Ami pedig Pécs városát illeti, a munkanélküliségi arány itt a többszörösére nőtt: a 2006-os 4,2 százalékról 12 fölé emelkedett.
A válságtünetek jó része persze nem helyi sajátosság, és még újnak sem mondható: a hagyományos ipar visszaszorulása évtizedes probléma az egykor a bányászatból élő megyeszékhelyen és környékén. Az elhúzódó gazdasági válság lényegében az utolsó csapást jelentette ezen a téren, Pécsen nem maradt jelentős méretű ipari szereplő, az építőipar állapotáról pedig mindent elmond, hogy a 390 ezer lakosú megyében 2012-ben összesen 283 új lakás épült.
A kulturális főváros lufi kipukkanása után
A pécsiek szerint a kitörési pontot az európai kulturális fővárosi cím (EKF) jelenthette volna. A titulus 2005-ös elnyerésekor tapasztalható felfokozott, visszatekintve sok esetben irreálisnak mondható remények azonban hamar lelohadtak, miután mind a helyi, mind az országos közvélemény állandósult vezetési válsággal, az eredeti koncepció teljes kiüresedésével szembesült.
A 2009-es és főleg 2010-es, Budapestről szervezett programkavalkád azonban így is felpörgette a pécsi szolgáltatóipart. Ám miután a központilag pumpált pénz elfogyott, még nagyobb lett a zuhanás a kedvezőtlen gazdasági környezetben. A jelek látványosak: a korábban egy fajta mini szórakozónegyedként is működő Hungária úton, ahol többek között a város első legális romkocsmája és egy nemzetközi szinten is jegyzett koncertklub, illetve a Filmszemléknek évtizedeken át helyet adó Uránia mozi működött, mára csupán bizományi boltok maradtak. Az egy évvel ezelőtt „evősztrájkkal” megmenteni próbált kultikus étterem, a Csillag is beadta a kulcsot.
A nyüzsgő pécsi éjszakai élet eközben a történelmi belvárosba húzódott vissza, ott is a főtér néhány százméteres körzetébe. Az EKF által nagyra növesztett kulturális intézményrendszer egyelőre nem találja a helyét, illetve a vendégeket: bár a Zsolnay Negyed a hivatalos közlemények világában sikert sikerre halmoz, a múlt év végén bő 10 százalékos létszámleépítésre kényszerült, és látványosan megbukott az az elképzelés is, hogy a város hagyományos szabadtéri fesztiváljait ide telepítsék.
Bár a kulturális fővárosi láz időlegesen elfedte, a kereslet visszaesése már bő fél évtizede tart az általunk megkérdezett pécsi vendéglátósok tapasztalatai szerint is. Egyikük, a Pécsi Est Cafét üzemeltető Gellai Gergő becslése szerint hatéves időtávlatban a vendégszám a felére esett vissza, ami rengeteg, korábban felkapott hely vegetálását, megszűnését hozta magával. A megváltozott fogyasztói szokások és a folyamatosan apadó anyagi források mellett ennek a fő oka az egyetemisták számának csökkenése, ami az egész város gazdaságát megroppantja.
A zsugorodó város
A Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak száma 2006 óta mintegy egyharmadával, 12 ezer fővel csökkent, és a jelentkezési adatok ismeretében most újabb többezres csökkenés várható. Az egyetemisták gyors ütemű fogyását a vendéglátó- és szórakozóhelyeken kívül az ingatlanpiac is megérezte, és bár a magyar hallgatók fogyását némileg ellensúlyozta az elsősorban az orvoskarra érkező külföldi fiatalok számának növekedése, az idegen nyelvű képzés jövője igencsak bizonytalan, miután az orvoselvándorlás lassan az eddig jó minőségűnek számító magyar egészségügyi oktatást is tönkreteszi.
A néhány éve még Magyarország legnagyobb egyetemének számító PTE nemcsak a szolgáltatóipar számára fontos tényező, hanem egyben a város legnagyobb munkáltatója és legnagyobb megrendelője is. Ezen a téren semmi jót nem sejtett az egyetem gazdasági helyzetének megrendülése, ami sok, elsősorban az egyetemi megrendelésekből élő vállalkozót is magával ránthat. Utóbbiakat valószínűleg az sem vigasztalja, hogy a PTE helyzete egyáltalán nem mondható egyedinek a magyar egyetemek között.
A Pécset hagyományosan éltető gazdasági szektorok évek óta tartó zsugorodása mára a város legatyásodását is látványossá tette. Bár az annak idején a Pécs2010 program megszületésében is kulcsszerepet játszó civilek által indított „városjövő portál”, a Pécs2030 aktuális szavazása nem nevezhető reprezentatívnak, sokatmondónak igen: a szavazók 93 százaléka szerint nagyon látványos a nagy pécsi lakóterületek szlömösödése.
Trendforduló egyelőre egyik területen sem látszik, így a pécsiek alászállnak, illetve egyre nagyobb arányban máshol próbálnak szerencsét: egyes becslések szerint a város 150 ezer fölötti lakossága 100 ezer alá eshet néhány évtizedes időtáv alatt.
Természetesen szerettük volna megkérdezni a helyzetről a várost irányító fideszes képviselők és Páva Zsolt polgármester véleményét is, de sajnos többszöri próbálkozásunkra sem akadt olyan kormánypárti városatya, aki időt tudott volna szakítani a találkozásra.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
