A magyar lakosság 51 százaléka egyetért azzal, hogy hivatalosan elismerjék az azonos neműek élettársi kapcsolatát, 26 százalék ellenzi ezt a jogi lépést, míg elég sokan (23 százaléknyian) nem tudnak állást foglalni ebben a kérdésben. A legnagyobb, csaknem teljes körű támogatás a svédek (91%), a norvégok (90%) és a spanyolok körében (89%) tapasztalható, a legalacsonyabb nálunk és a japánoknál (51-51%) – derül ki az Ipsos 16 országban végzett kutatásából.

A melegek, leszbikusok házasságkötését a magyarok relatív többsége, 47 százaléka nem támogatja. Az itteni lakosság 30 százaléka azonban törvényes lehetőséget biztosítana az azonos neműeknek is arra, hogy anyakönyvvezető előtt egybekeljenek. Ebben a kérdésben is nagy a bizonytalanság, 23 százalék nem tudja eldönteni, mi a helyes megoldás.

Leginkább azokban az országokban helyeslik a saját neműekkel való frigyet, ahol arra törvényes lehetőség van: Svédországban, Norvégiában és Spanyolországban (91, 78, 76%). A legnagyobb ellenzés e tekintetben nem Magyarországon, hanem Dél-Koreában (26%), Japánban (24%) és Lengyelországban (21%) érzékelhető.

A magyarok többsége, 58 százaléka elutasítja azt, hogy az azonos nemű párok hasonló jogokkal rendelkezzenek a gyermekvállalás terén, mint a heteroszexuálisok. Honfitársaink 42 százaléka nem tenne különbséget, a melegek, leszbikusok számára is biztosítaná a gyermeknevelés feltételeit. 

A nemzetközi összesített adatok ennél nagyobb elfogadásról tanúskodnak: a többség, 59 százalék támogatja az azonos neműek esélyegyenlőségét a gyermeknevelésben (41 százalék ellenzi azt). Ebben a vonatkozásban is a svédek a leginkább elfogadók 78 százalékkal.

Világszerte, így nálunk is elmondható, hogy a törvényerejű házasságkötés jogának és lehetőségének támogatása jellemzőbb a nőkre, mint a férfiakra (38, illetve 23%). Az iskolai végzettség emelkedésével egyre toleránsabbak a társadalmak, a magyarok körében a házasságkötést az alapfokú végzettségűek 23, az érettségizettek 31, a diplomások 40 százaléka fogadja el.

Az élettársi közösség elfogadásában is vannak ilyen összefüggések, a magyar férfiak 43, a nők 58 százaléka támogatja, az egyes iskolázottsági csoportokban pedig a helyeslők aránya 38, 55 és 60 százalék. A nemzetközi felmérésből az is kiderül, hogy a nem vallásos emberek körében másfélszer annyian értenek egyet az azonos neműek házasságával, mint a vallásosak között.

Az is érdekes összefüggés, hogy LMBT-csoportba tartozót (leszbikust, meleget, biszexuálist vagy transzneműt) közvetlenül ismerő emberek körében is másfélszer annyian helyeslik az azonos neműek házasságkötését, mint akiknek nincsen ilyen barátjuk, kollégájuk, rokonuk vagy ismerősük.

Az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutatásában májusban összesen 12 500 ember, ebből hazánkban 1000 fő vett részt.