"A szocialista frakció kezdettől fogva elutasította az erre vonatkozó indítványokat. Mi, magyar szocialisták világossá tettük, hogy nem támogatunk semmilyen, a magyar lakosságot sújtó büntetőintézkedést" – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, Göncz Kinga, Gurmai Zita és Herczog Edit.
Reményüknek adtak hangot, hogy a júliusban az EP plenáris ülése elé kerülő dokumentum "végleges formájában is tényszerű marad, a magyar állampolgárok jogait és az európai értékrendet védi". Az MSZP-s EP-képviselők szerint a kritikák "nem Magyarországra, nem a magyar emberekre, hanem Orbán Viktorra és kormányára vonatkoznak". Megjegyezték azt is, hogy a néppárti képviselők egy részének támogatása nélkül nem sikerült volna ilyen nagy többséggel elfogadni a jelentést.
"Láthattuk az elmúlt hónapokban, hogy a Fidesz a magyar állampolgárok jogait sértő intézkedéseivel szemben a demokratikus európai jobboldal, így a német kereszténydemokrata kormány is rendkívül kritikus" – írták közleményükben a magyar szocialista EP-képviselők. Hangot adtak azon vélekedésüknek, hogy a 23 néppárti szavazó közül négy vagy öt nem utasította el a jelentést, "nem engedett a Fidesz zsarolásának". Szerintük "ez is bizonyítéka annak, hogy mennyire alaptalan a Fidesz vádaskodása, miszerint a Tavares-jelentés mögött kizárólag az EP baloldali, liberális és zöld frakcióinak összeesküvése állna".
Az MSZP-sek értékelése szerint "a Fidesz-kormánynak nem sikerült meggyőznie az Európai Parlamentet arról, hogy Magyarországon minden rendben van", és ezért a Tavares-jelentés azt javasolja, hogy az uniós intézmények folyamatosan ellenőrizzék a demokratikus jogok és jogállami normák érvényesülését Magyarországon.
A magyar szocialista EP-képviselők szerint "a magyarországihoz hasonló helyzetek elkerülését" célozza a Tavares-jelentésnek az az eleme, amely javasolja olyan, főként szakértőkből álló független testület – az úgynevezett Koppenhágai Magas Szintű Csoport – megalakítását, amely az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökségével karöltve folyamatosan vizsgálná az alapvető jogok unión belüli érvényesülését – vagyis azt, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e a csatlakozásukkor vállalt normákat és értékeket.
