Martonyi János több mint két és fél órás meghallgatásán cáfolta azokat a szocialista felvetéseket, amelyek szerint Magyarországot azért érnék külpolitikai támadások, mert az Orbán-kormány antidemokratikus irányba mozdította volna az országot.

Hangsúlyozta, a Freedom House legutóbbi jelentése is megerősíti, hogy Magyarország szabad ország, ahol regionális összevetésben is erős a demokrácia. A külügyminiszter azt mondta, hogy az unióból érkező bírálatok mögött az európai - elsősorban francia és német - baloldalt látja, amelynek képviselői európai parlamenti, illetve németországi választási kampánnyá akarják tenni Magyarországot.

A külügyminiszter ennek okát abban látja, hogy a német kormánykoalíció nagyon jól végzi a dolgát, Európa- és belpolitikája egyaránt sikeres, a nehezen fogást találó ellenzék ezért követel szigorúbb fellépést Magyarországgal szemben. Martonyi János szólt a Velencei Bizottság Magyarországot bíráló jelentéséről is, megjegyezve, hogy a testület működésében az utóbbi időben mintha fontosabbá vált volna a politika a jogi megközelítésnél.

A külügyminiszter beszéde elején köszönetet mondott a külképviseleteknek, mert az apparátus sikeresen kezeli a kettős állampolgárságra benyújtott kérelmeket és az elbírálás utáni eddig csaknem 200 ezer eskütételt. Martonyi János megjegyezte, az állampolgársági kérelmek befogadása sehol nem okozott "aránytalan feszültségeket", kizárólag Szlovákiával nem sikerült rendezni a kérdést, ahol 35 magyar állampolgárságért folyamodót fosztottak meg szlovák okmányaitól.

Ezzel összefüggésben kiemelte: a magyar külpolitika állandó dilemmája, hogy miként egyeztesse össze a magyar közösségek alapvető érdekeit a sikeres szomszédpolitikával. A tárcavezető szerint ezen talán az segíthetne, ha az érintett országok felismernék, közös fellépéssel jobban érvényesíthetők lennének a régió érdekei.

Martonyi János kiemelte a visegrádi országok szerepét. Véleménye szerint a most véget érő lengyel elnökség alatt fennállása legsikeresebb évét tudhatja maga mögött a négyek - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - együttműködése. A külügyminiszter ezt arra alapozva állította, hogy az együttműködést az utóbbi időben sikerült az Európai Unión kívüli szereplőkkel is jobban megismertetni, majd hozzátette: a július 1-jén kezdődő magyar elnökség - a regionális összefogás erősítése mellett - mindenekelőtt ezt a globális láthatóságot szándékozik növelni.

Martonyi János megerősítette, hogy Magyarország több hullámban újra akar nyitni több, az előző kormányok alatt bezárt képviseletet, és újak létrehozását is tervezi. Példaként említette, hogy a közeljövőben Eszéken, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Krakkóban és Melbourne-ben várható főkonzulátus, illetve konzuli iroda nyitása, hosszabb távon pedig Hongkongban, Indiában, Malajziában és Chilében is számítani lehet új magyar képviselet megnyitására.

Magyarország globális külpolitikájának része, hogy az euroatlanti szövetségben elért - egyebek mellett biztonságpolitikai - sikerek mellett keleti irányba, valamint Afrika és Dél-Amerika felé is nyitni próbál. Ennek legfontosabb területe az oktatási együttműködés szélesítése lehet, hiszen ez tapasztalatai szerint hosszú távon és szerteágazóan javíthatja két ország kapcsolatait - mondta Martonyi János. Kiemelte továbbá, hogy Magyarország a Nyugat-Balkán országait és Törökországot is támogatja európai uniós csatlakozási törekvéseikben.

Ellenzéki hangok

A miniszter beszámolóját követően elsőként Kovács László volt külügyminiszter kért szót, hangsúlyozva, a magyar kormány "hibás világképet" festett magának a hanyatló Nyugatról, a keleti dominanciáról és a brüsszeli "gyarmatosításról". A szocialista politikus szerint ebből és a Magyarországgal szembeni kritikákra adott, gyakran sértő válaszokból egyenes út vezet az ország nemzetközi elszigeteltségéhez.

A Jobbik részéről Gyöngyösi Márton, a bizottság alelnöke bírálta a kormányt, amiért szerinte szótlanul tűri néhány szomszédos ország "sovinizmusát" és az ott élő magyarokkal szembeni "agresszióját". Az ellenzéki politikus közölte továbbá, a Jobbik "nemtelennek" tartja az unió bírálatait. A magyar kormány azonban szerintük csak szavakban, saját politikai haszonszerzése érdekében áll ki az ország szuverenitása mellett, a valódi magyar érdekek, így például a magyar termőföld védelmét nem tudja elérni Brüsszelben.

Gyöngyösi Márton emellett rákérdezett Viviane Redingnek a Magyar Nemzet által kedden idézett kijelentésére, amely szerint az Európai Bizottság alapvető jogokért és igazságügyi kérdésekért felelős biztosa kész lenne gyengíteni a jövő évi magyar választások legitimitását. A külügyminiszter válaszában azt mondta, nincs megbízható információja az elhangzottakról, de elfogadhatatlannak tartaná, ha hasonló történt. Viviane Reding szerdán nyilvánosan cáfolta a neki tulajdonított állításokat.