A két szervezet álláspontja szerint a monitoring bizottság elemzése megalapozott, hiteles és egybecseng saját megállapításaikkal, továbbá tükrözi a Velencei Bizottság, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, az ENSZ lakhatással, szegénységgel és emberi jogokkal foglalkozó különmegbízottja, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadságért felelős képviselője, valamint az Európai Parlament szakbizottságának aggályait a magyar alkotmányos és törvényi fejleményekkel kapcsolatban.

A jogvédő szervezetek úgy vélik, hogy a magyar kormány szembement a nemzetközi szervezetek ajánlásával és az alapjogok védelmében korábban hozott alkotmánybírósági (Ab) határozatokkal, amikor olyan rendelkezéseket emelt az alaptörvénybe, amelyeket korábban az Ab már alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisített.

A jogvédő szervezetek egyebek mellett kifogásolják a hajléktalanság büntethetőségét, a gondnokság alatt élők választójogának korlátozását, az azonos neműek kizárását a család fogalmából, illetve az egyes közintézmények feletti túlzott politikai befolyást.

A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló javaslat az egyik napirendi pont az ET parlamenti közgyűlése nyári ülésszakának keddi ülésnapján.

Jelenleg tíz ET-tagállammal szemben folyik megfigyelési eljárás.

A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő készített a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A jelentést a parlamenti közgyűlés monitoring bizottsága áprilisban nagyon szűk többséggel fogadta el.

A parlamenti közgyűlés házbizottsága ezután májusban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ellenzi a megfigyelési eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Mivel ez a vélemény nem egyezett a monitoring bizottságéval, a kérdést a parlamenti közgyűlés plenáris ülésének napirendjére kellett tűzni.