A Magyarországot megillető egyenlő elbánásról című, a fideszes Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté által kezdeményezett határozati javaslatot 269 igen szavazattal, 6 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. Igennel voksoltak a Fidesz, a KDNP és a Jobbik politikusai, míg az MSZP-frakció távol maradt ettől a szavazástól. A Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd Magyarországért (PM) jelen lévő független képviselői nemmel szavaztak, az LMP-hez tartozó független parlamenti képviselők közül pedig akik jelen voltak, nem nyomtak gombot.

Az elfogadott határozat rögzíti: a magyarok nem akarnak többé olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, ahol a nagyobb visszaél hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat. "Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot" - olvasható az dokumentumban. 

"A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot" - fogalmaz a határozat -, hogy az EP olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, és amellyel túllépi hatáskörét, önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását. 

Ezzel az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az EU-t. További aggodalomra ad okot - folytatják a rezsicsökkentésre utalva -, hogy "a Magyarországot sújtó hatalmi visszaélés mögött" üzleti érdekek húzódnak meg. A kormánypártiak javaslatára ezért rögzítették: az Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha üzleti csoportok érdekei akadálytalanul érvényesülnek az EU-ban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat. 

A határozatot - annak szövege szerint - annak érdekében fogadta el az Országgyűlés, hogy "megvédjük Magyarország szuverenitását és a magyar emberek egyenjogúságát Európában". Egyúttal felszólítja a kormányt, ne engedjen az EU nyomásának, ne hagyja csorbítani az ország alapszerződésben garantált jogait, és folytassa a magyar családok életét megkönnyítő politikáját. 

Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté indoklásában emlékeztetett: az alkotmányozás joga az EU összes tagállamában kizárólag a nemzeti törvényhozást illeti meg, ezért minden olyan ügyben, ahol az uniós intézmények az alkotmányozással összefüggő kérdésbe avatkoznak be, túllépik azokat az átruházott hatásköröket, amelyeket a tagállamokkal közösen az Európai Unió intézményei jogosultak gyakorolni. 

A fideszes politikusok álláspontja szerint az EP-ben elfogadott Tavares-jelentés egyszerre jelent durva hatáskörelvonást és - túllépést. Előbbit azért - írták -, mert a szerződések őre nem az EP, hanem az Európai Bizottság, utóbbit pedig azért, mert a jelentés számtalan olyan megállapítást tesz, amely kizárólag a nemzeti törvényhozás tárgya, és mert olyan intézményt állít fel a vélelmezett közösségi jogsértések vizsgálatára, amely az alapító szerződésekben nem létezik.

Az EP szerdán fogadta el az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentést. A dokumentum fő megállapítása az, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt alapértékektől, és ha ez a trend nem változik "időben és megfelelő módon", akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon sérülhetnek az alapértékek. Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.