Súlyosításáért fellebbezett a "kémkedési perként" ismert büntetőügyben az elsőfokú ítélet ellen a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya - közölte Balogh Zoltán főügyészségi szóvivő hétfőn közleményben az MTI-vel.
A főügyészség Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és Laborc Sándor volt NBH-főigazgató esetében az ítélet súlyosításáért, P. László esetében megalapozatlanság miatt, az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében fellebbezett - tudatta a szóvivő.
A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében Galambos Lajost kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre, Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte.
Laborc Sándor kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év - két évre felfüggesztett - börtönbüntetést kapott. P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék. A pénteki ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg, csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános.
A zárt tárgyalás után a vádlottak ügyvédei elmondták: valamennyien fellebbeztek az ítélet ellen, így másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa elé kerül az ügy. Szilvásy György a tárgyalást követően a MTI érdeklődésére annyit mondott: bizonyítékok nélkül ítélték el. "Semmit nem tettem, a hazámat szolgálom" - ennyit mondott Galambos Lajos vezérőrnagy a zárt tárgyalás szünetében az MTI-nek.
Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője kifejtette: az ítélet indoklásának egyetlen szavával sem ért egyet. Amit Laborc Sándor terhére rónak ebben az ügyben, az - véleménye szerint - nem bűncselekmény.
Az ügyvéd a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a per nem a nyilvánosság előtt zajlik. Reményét fejezte ki, hogy "még a mi életünkben" nyilvánosságra kerül a per anyaga. Ez utóbbi kapcsán az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították.
A Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 7-én nyújtotta be különböző bűntettekre vonatkozóan vádiratát a volt titkosszolgálati vezetők ügyében a Fővárosi Bíróság katonai tanácsához.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú tárgyalás lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki. A büntetőper teljes titoktartás mellett, zárt ülés keretében zajlott, mivel - egy korábbi ügyészségi közlemény szerint - "a per során több, államtitokká minősített tényt érintenek". A vádlottak közül Galambos Lajost és P. Lászlót 2011-ben előzetes letartóztatásba helyezték, majd védői indítványra házi őrizetbe kerültek. A másik két vádlott szabadon védekezhetett.
Az Index 2011. július 6-án írt arról: információi szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi főigazgatóját és Szilvásy Györgyöt azzal gyanúsítják, hogy részt vettek a magyar kormányzati szervek informatikai hálózatának illegális megtámadásában. Az Index úgy tudta, hogy a katonai ügyészségre Szilvásy Györggyel egy időben bevitt, csuklyával eltakart férfi az UD Zrt.-ügyben érintett hacker volt.
Az Index információi szerint "a katonai ügyészség nem nemzetközi, hanem belföldi ügyben fogalmazta meg a kémkedés gyanúját, azért, mert az érintettek hivatali hatáskörüket túllépve, illegális informatikai támadásokat, adatlopásokat szerveztek a magyar kormányzat internetes gerinchálója, illetve több kormányzati hivatal ellen".
"A történet nem teljesen ismeretlen a nyilvánosság előtt, mert nagy vonalakban éppen Szilvásy György beszélt róla 2008-ban, néhány nappal az UD-botrány kirobbanása előtt" - közölték, hozzátéve: Szilvásy még miniszterként jelentette be, hogy valakik meghackelték a kormányzat rendszerét.
Az Index utalt arra, hogy Szilvásy György az ügyben még a nemzetbiztonsági kabinetet is összehívta a támadások és "milliónyi postafiók tartalmának" feltörése miatt, s az ügyet a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalta. 2010 szeptemberében az ellenőrzési albizottság ülésén kiderült: Szilvásy György mutatta be Galambos Lajosnak a támadást végrehajtó hackert, aki azt követően is folytatta munkáját, hogy 2007-ben Laborc Sándor vette át az NBH irányítását - tette hozzá a hírportál.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
