Lázár Mózes elmondta, az egymilliárd forintos költség felét önerőként biztosítják. A beruházás akkor kezdődik meg, ha az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) döntést hoz a Vértesi Erőmű területére tervezett biomasszás fűtőmű megépítéséről, mely 2014 után a látja el Bokod és Oroszlány távfűtését.

Az MVM bezárja a Márkushegyi Bányaüzemet és 2014 végéig megszünteti a Vértesi Erőmű szénalapú áram- és hőtermelését. A társaságnak az Oroszlánnyal kötött szerződés szerint 2020-ig biztosítania kell a város távfűtését, ehhez egy 6,3 milliárd forintos költségű, biomassza-tüzelésű fűtőmű építését tervezik. Az új vezeték a hőtermelő egységet köti össze a városi távhőhálózattal - közölte a vezérigazgató.

Lázár Mózes hozzátette, a jelenlegi, csaknem 40 éves vezetékrendszer hosszú távon már nem alkalmas a fűtés kiszolgálására. A háromcsöves rendszert 88 megawatt továbbítására méretezték a további lakótelepek építésének terve miatt, azonban a fűtéshez csak 32 megawattra van szükség. Az elöregedett szigetelés és a túlméretezettség miatt az energiaveszteség a gerincvezetéken meghaladja a 20 százalékot.

A régi vezetékek nyomvonalának legnagyobb részén földbe fektetett, előreszigetelt vezetéket helyeznének el, ami a városképet is javítaná. A régi csőhálózatot és beton tartószerkezeteit környezetkímélő módon, újrahasznosítva bontanák el.

Oroszlányban 4300 lakást és az ipari park fogyasztóit látja el távfűtéssel az Oroszlányi Szolgáltató Zrt., amely 90 százalékban az önkormányzat, 10 százalékban a Vértesi Erőmű tulajdona. A városban az elmúlt években két lépcsőben minden tömbházhoz saját, önállóan szabályozható hőközpontot építettek ki, mintegy 600 millió forintos ráfordítással.