A testület hét tagját és három póttagját nem sokkal korábban az Országgyűlés kétharmados többséggel választotta meg kilenc évre. A tagok és póttagok ezután letették esküjüket.

A parlament Patyi Andráson és Bozsóki Éván kívül Sasvári Róbertet, Boda Pált, Csenterics Ferencet, Fábián Adriánt és Tóta Áronnét választotta az NVB tagjaivá. Póttagnak választották Bodnár Esztert, Lugossy-Sági Krisztinát és Rádi Pétert.

Az NVB megalakulásával az Országos Választási Bizottság tagjainak mandátuma megszűnt, feladatait és hatásköreit az új testület vette át. Az NVB alakuló ülését a Nemzeti Választási Iroda új székházában, a Parlamenthez közeli Alkotmány utca 3-ban tartották.

Az NVB-be ettől kezdve a parlamenti frakciók is delegálhatnak tagot, ez azt jelenti, hogy a testület várhatóan 12 fős lesz, mivel öt frakció van.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője az ülésen azt mondta: megkeresték az országgyűlési frakciók vezetőit, és jelezték nekik, hogy keddtől már delegálhatnak a Nemzeti Választási Bizottságba tagokat.

A pártdelegált tagok mandátuma azonban csak az országgyűlési választások kiírásáig - az államfő bejelentéséig – szól, ezután csak a hét, Országgyűlés által választott tag dolgozhat tovább.

A Nemzeti Választási Bizottságba létszáma a kampányidőszakban bővülhet majd újra az országos listát állítani tudó pártok, valamint az országos listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok delegáltjaival. Ez utóbbi változás a korábbi delegálási rendszerhez képest, és egyben azt is jelenti, hogy akár mind a 13 nemzetiség tagot küldhet az NVB-be. A nemzetiségi megbízottak azonban csak az őket érintő ügyekben szavazhatnak.

Az NVB-be az Európai Parlamenti választásra országos listát állító pártok is küldhetnek delegáltakat.

A pártok által delegált tagok megbízatása a választási eredmény jogerős kihirdetésével ér majd véget, utána ismét csak azok a pártok delegálhatnak tagot az NVB-be, amelyek az új Országgyűlésben frakciót tudtak alakítani.