Kaiser Edét korábban elítélték a 2002-es móri bankrablás ügyében, majd jogerősen felmentették. A férfi más bűncselekmények miatt most is szabadságvesztését tölti.

A móri ügy miatt közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéseként 25 millió forintot követelt a Nemzeti Nyomozó Irodától, a Legfőbb Ügyészségtől, a Fővárosi Törvényszéktől és a Fővárosi Ítélőtáblától.

Másfél órás indoklásában a bíró hétfőn azt mondta: a kártérítési igény akkor lett volna alapos, ha a büntetőeljárásban az alperesek olyan kirívóan súlyos jogszabály-értelmezési vagy alkalmazási hibát követtek volna el, amelynek következményeként ítélték volna el Kaiser Edét a móri bankrablás miatt. Az külön bizonyítás nélkül is egyértelmű, hogy a büntetőeljárás önmagában hátrányt okozott Kaiser Edének – tette hozzá.

Kaiser Ede keresetében nyolc-nyolc pontban sorolta fel azokat a hibákat, amelyeket a rendőrség, illetve az ügyészség, 23 pontban pedig azokat, amelyeket a bíróságok követtek el az eljárásban. A törvényszék ezeket egyenként megvizsgálta.

A bíró szerint visszamenőleg nem lehet következtetéseket levonni azokból az adatokból, amelyek a móri ügy perújítási eljárásában, illetve a Kaiser Edének alibit igazoló tanúk ellen hamis tanúzás miatt indult és végül felmentéssel zárult perben kiderültek. A rendőrségnek, az ügyészségnek, illetve a bíróságoknak azon információk alapján kellett dönteniük, amelyek akkor és ott rendelkezésre álltak.

Mulasztásnak tekinthető, hogy a rendőrség a bankrablás felfedezése után csak másfél órával rendelte el az útzárat. Az egyik valódi elkövetőt, Nagy Lászlót megállította és gyorshajtás miatt meg is bírságolta egy rendőr röviddel a bűncselekmény után. Ez azonban önmagában nem indokolta, hogy a büntetlen előéletű férfi a nyomozóhatóságok látókörébe kerüljön.

A híváslisták ellenőrzésekor az is kiderült, hogy a móri bankrablás ideje alatt Kaiser Ede egyik ismerőse felhívta azt a készüléket, amelyet a vádlott használt, erről a beszélgetésről azonban nem kérdezték ki – mondta a bíró. Hozzátette: teljes bizonyossággal azonban nem állítható, hogy önmagában emiatt történt a felperes későbbi téves elítélése.

A bírósági eljárással kapcsolatban a bíró elmondta: történtek ugyan eljárási szabályszegések, a perújítási eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla is megállapította, hogy az alapügyben eljáró bíróság a pontos történésekre vonatkozó közvetlen információkat ténybeli következtetésekkel pótolta, a perújításkor azonban lényegesen több és objektív bizonyíték állt a bíróság rendelkezésére.

A Szegedi Törvényszék döntése ellen az érdekeltek az ítélet kézhezvételét követően fellebbezést jelenthetnek be.

A bíróság 2009-ben mondta ki, hogy nem Kaiser Ede a móri gyilkos.

A 2010 szeptemberében, a Szegedi Törvényszéken indított kártérítési perben a bíróság egyszer már elutasította Kaiser Ede keresetét, a döntést a Szegedi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte, ezért kellett megismételni az elsőfokú eljárást.