Az elsőrendű vádlott 1998 és 2006 között volt a hajdú-bihari város polgármestere. A másodrendű vádlott a vádiratban szereplő események idején az önkormányzat aljegyzője - jegyzői feladatokat ellátva -, a harmadik vádlott egy többségében önkormányzati tulajdonú cég ügyvezetője volt. Egy csatornázási és útépítési beruházással kapcsolatban vádolták meg őket hűtlen kezeléssel.

A vádirat szerint Gál István 2005 februárjában írta alá a 3,524 milliárd forint értékű beruházásra a kivitelezési szerződést. Azt, hogy az út helyreállítására mennyi pénzt fordít a kivitelező, a szerződésben nem rögzítették. A fővállalkozó azonban rosszul mérte fel a beruházás várható költségeit, többe kerültek a víztelenítési munkálatok és a vártnál nagyobb mértékben károsodtak az érintett utak.

Több szerződés megkötése után az útépítést végül három cég közösen végezte el 2006-ban. Amikor kiderült, hogy elköltötték az eredetileg tervezett összeget, Gál Istvánt tájékoztatták arról, hogy még nettó 53 millió forint hiányzik a befejezéshez. A koordinációt végző cég felhatalmazást kért a munka folytatására és arra, hogy a többletköltség erejéig módosítsák az alapszerződést. A polgármester és az aljegyző a folytatásra adott utasítást, a képviselő-testület összehívása nélkül.

A két vádlott pénzátcsoportosítással próbálta összeszedni a hiányzó összeget, amely végül 66 millió forint lett.

Az ítélethirdetéskor elhangzott, hogy kétséget kizáró módon nem állapítható meg, miért nőttek a beruházás költségei, de ebben az előre nem látható, szélsőséges időjárási körülményeknek is szerepük lehetett.

A Debreceni Törvényszék álláspontja szerint az önkormányzatok esetében nem szokatlan dolog a pótmunkák költségének biztosítása. A vádlottak nem láthatták előre, hogy többletköltségek fognak felmerülni, így az összegükkel sem számolhattak. A bíróság szerint a szándékos elkövetés nem állapítható meg, így a hűtlen kezelés vádja sem. Nem állapítható meg továbbá, hogy kötelezettséget szegett volna bármely vádlott, valamint az sem, hogy a polgármester hatáskört vont volna el a képviselő-testülettől.

A bíróság végül a három vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette a vád alól. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész bűncselekmény megállapítása érdekében fellebbezést nyújtott be.