A négy kormánypárti képviselő által benyújtott törvényjavaslat a jelenleg is a Büntető törvénykönyv (Btk.) részét képező rágalmazás-tényálláshoz képest iktatna speciális szabályokat a törvénybe.

Egy évig terjedő szabadságvesztés fenyegetné azt, aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít.

Aki ilyen felvételt – szintén lejáratási céllal – hozzáférhetővé tesz, tehát akár csak egyvalakinek is megmutat, két évig terjedő szabadságvesztéssel számolhat. Ha a közzététel nagy nyilvánosság előtt történik, vagy a jelentés érdeksérelmet okoz, akkor a szankció legfeljebb három év szabadságvesztés lehetne.
 
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a törvényjavaslat több okból is alkotmányellenes. "Egyrészt, lehetőséget teremtene arra, hogy a nyomozó hatóságok már a büntetőeljárás megindításával mélyen behatoljanak a személyek magánszférájába, akiknek csak az eljárás során lenne lehetőségük bizonyítani, hogy a jogsértést megalapozó célzat hiányzik. Másrészt, a gondatlan nyilvánosságra hozatal szankcionálása rendkívüli mértékű, aránytalanul nagy visszatartó erőt jelentene azokkal szemben, akik a jogsértő (vagy annak vélt) cselekményekről úgy szeretnék lerántani a leplet, hogy az azokról készült, birtokukba jutott felvételeket közzéteszik" - írják közleményükben.

"A nyilvánosság, a tényfeltárás és a kritika szabadsága a legfontosabb garanciája mind a közélet tisztaságának, mind pedig annak, hogy ne lehessen megvezetni a közvéleményt lejáratási céllal készített ál-felvételekkel sem. Harmadrészt, a törvényjavaslat benyújtását indokoló célok a jelenleg is rendelkezésre álló, alapjogokat nem korlátozó eszközökkel is elérhetők: a magyar jog biztosítja azokat az eszközöket, amelyekkel az emberi méltóság sérelme orvosolható, a bizonyítékok meghamisítása szankcionálható, és a választások tisztasága biztosítható" - folytatják.

Ugyanakkor a TASZ szerint a jelenlegi jogszabályi környezet is jelentős mértékű dermesztő hatást fejt ki a magyar sajtóban. "Az államnak tehát lenne teendője: csakhogy inkább lebontania kellene azokat a jogi akadályokat, amelyek kockázatossá teszik a tényfeltárást, a leleplezést és a kritikát, mint újabb tilalomfákat felállítania" - véli a jogvédő szervezet.
 
A Btk-szigorítási javaslat a kormánypártok reakciója az ún. bajai videó-botrányra - írja a TASZ. "A bajai ügyben azonban büntetőeljárás folyik, és a törvényjavaslat előterjesztői nem adták indokát annak, ami miatt nem elegendő az igazságszolgáltatás rendes működésére bízni a felvétel-hamisítók felelősségre vonását" - teszik hozzá.

"A büntetőtörvények ilyen voluntarista szigorítása kétségessé teszi, hogy az olyan demokratikus intézmények, mint amilyen a parlament, valóban alkotmányos funkciójukat töltik-e be, és megkérdőjelezi a törvények alapján működő igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Egy jogállam ilyet nem engedhet meg magának" – mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa.