Mile Lajos, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja októberben nyújtotta be a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló javaslatát, amellyel törvényben rögzítenék a nemzetbiztonsági bizottság előtti kötelező megjelenést. Az eredeti javaslat szerint kihirdetését követően két hónappal, Csampa Zsolt, a testület fideszes tagjának módosító indítványának értelmében azonban a kihirdetését követően a harmadik napon hatályba léphet az új szabályozás. 

Mile Lajos a hétfői bizottsági ülésen azt mondta: támogatja az indítványt, mert ezzel az általa vezetett Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság munkáját is megkönnyítik. A bizottsági ülésen Magyariné Nagy Edit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára azt mondta: a korábbi hatályba lépésről szóló javaslatot a Belügyminisztérium is támogatja.

Staudt Gábor és Gaudi-Nagy Tamás büntetőjogi szankcionálásról szóló javaslatát azonban sem a tárca, sem a testület nem támogatta. Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke ugyanakkor elmondta: a bizottságban egyetértés van abban, hogy valamilyen módon szankciókat is be kell építeni a javaslatba, s bízik benne, hogy kedd délutánig – amikor újra tárgyalják a javaslatot – megszületik az a bizottsági módosító indítvány, amely rendezi ezt a kérdést.

Mile Lajos, az MTI-nek azt mondta: reményei szerint jövő héten szavaz a Ház a törvényjavaslatról, és ha ott megkapja a támogatást, tudni fogják a pontos menetrendet, hogy szükség van-e a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság mandátumának további meghosszabbítására. Mint kiemelte: az ő szándéka, s úgy tűnik a bizottság szándéka is az, hogy a következő meghallgatásokra az új, módosított törvény alapján küldjék az idézéseket.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága május 14-én tartotta meg alakuló ülését.

Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja korábban azt mondta: javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelősöket – köztük Szilvásy György volt titokminisztert, és az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet is – hallgassák meg. Továbbá azt is kezdeményezi, hogy Gyurcsány Ferenc utódját, Bajnai Gordont is hallgassa meg a testület.

A meghallgatások első köre, amely során jellemzően a szakszolgálatok munkatársait hallgatták meg, már lezárult. November 5-én Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatóját hallgatta meg a testület. Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt elnökét, valamint Portik Tamást, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatóját is meg akarta hallgatni a testület, azonban mostanáig mindketten visszautasították a részvételt.