Egy hét alatt háromszor nyújtotta be a parlamentnek lényegében ugyanazt a törvényjavaslatot L. Simon László fideszes képviselő, a kulturális és sajtóbizottság elnöke. A kétszer is visszavont javaslat – amelynek legutóbbi formája hétfőn került az Országgyűlés elé – a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvényt módosítaná annak érdekében, hogy kipakolhassák az önkormányzati lakások bérlőit, ha útjában állnak egy nagyszabású állami beruházásnak.

Már az első, november 17-én benyújtott változat meghatározta, mit is kíván elérni a képviselő: a bérleti szerződés „a törvény erejénél fogva” megszűnik, ha egy lakás a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen helyezkedik el”, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartozik, és a bérlő legalább hat hónapja nem lakik benne. Az indoklásban a képviselő nem árulta el, miért van erre szükség, csak annyit írt: „kiemelt érdek” ezeknek az ingatlanoknak a megóvása, „az utókornak történő megőrzése”.

L. Simon (j) és Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester megszemlélik a Várkert felújítását

MTI / Máthé Zoltán

A lakókat is...

A még másnap visszavont javaslat helyett november 22-én érkezett az új változat, amelyben már nem csak a hat hónapja lakatlan lakásokra vonatkozott a szerződés megszűnése, hanem mindazokra, amelyeknél „a bérleti jogviszony fennmaradása egyúttal a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítását akadályozza”. Magyarul: ha útban van a bérlő, akkor ki lehet tenni a bérleményből, igaz, a második verzió szerint kötelező volna cserelakást felajánlani, és kártalanítás járna, ha a lakó nem fogadja el. Emellett bírósághoz lehet fordulni, ahol az államnak és az önkormányzatnak kellene bizonyítania, hogy a lakó valóban akadályozza a beruházást.

L. Simon javaslata persze a kárpótlás terén is különbséget tesz a valóban a bérleményben lakók, illetve az egyéb bérlők közt. Az életvitelszerűen a lakásban lakók „teljes, feltétlen és azonnali kártalanításra” lennének jogosultak, míg a nem ott élők csak „a bérleti díj háromhavi összegének megfelelő” összegre. A harmadik változat – amelyet L. Simon már párttársával, Kapus Krisztiánnal együtt nyújtotta be hétfőn – szinte teljes mértékben megegyezik a második verzióval, így egyelőre nem tudni, miért volt szükség annak visszavonására és újbóli benyújtására.

Ellenzéki képviselők ugyanakkor azt sem hiszik el, hogy valóban a beruházások miatt van szükség a törvénymódosításra. Lamperth Mónika és Varga Zoltán MSZP-s képviselők módosító indítványuk indoklásában azt írják: „a törvényjavaslat a Fidesz által előszeretettel alkalmazott einstandolási módszer újabb bevetésének ágyaz meg”. A képviselők azt javasolják, a bérleti szerződés ne szűnjön meg, csak szüneteljen a beruházás idejére, utána pedig költözhessen vissza a lakó. Úgy vélik ugyanis, hogy a javaslat célja nem más, mint hogy a beruházás elkészültével új, baráti bérlőknek adják ki az ingatlant.

A Várban lehet útban valaki

Bár egyértelmű, hogy a törvényt egy bizonyos beruházást akadályozó, egy vagy legfeljebb néhány bérlő ellen hozzák, L. Simon László hétfőn a parlamentben a hvg.hu kérdésére nem kívánta elárulni, mi a javaslat pontos célja. Úgy fogalmazott: minden, amit a jogszabállyal kapcsolatban tudni érdemes, bent van az indoklásban. Némi utánajárással azért ki lehet következtetni, hogy valószínűleg az I. kerületben, a budai Várban vagy annak környékén akarnak valakit kitenni a bérleményéből.

Az utóbbi időben három olyan beruházást nyilvánított kiemeltté a kormánya, amely szóba jöhet: a Normafára tervezett sícentrumot, a Ludovika-kampusz felújítását és a Várbazár felújítását. Ha ezt összevetjük a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletével, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokat tartalmazza, akkor kiderült, hogy kizárásos alapon a Várkert és környéke lehet az a hely, amely megfelel a kritériumoknak, és még lakóházak is találhatók ott, vagyis útjában lehet valaki a beruházásnak.

Ha ön tudja, hogy kit akarnak kitenni a lakásából a törvénymódosítással, esetleg épp ön az érintett, írjon nekünk az itthon@hvg.hu címre!